A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is bejutna a pozsonyi parlamentbe, amennyiben szeptember első felében parlamenti választást tartottak volna Szlovákiában.
A pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) megszerezné a 150 parlamenti mandátum majdnem felét, 70-et. A Smerre szavazott volna a megkérdezettek 43,1 százaléka - derült ki a csütörtökön ismertetett adatokból. A legutóbbi júliusi adatokhoz képest ez 1,4 százalékos növekedés.
A második helyen a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 12,8 százalékos támogatottsággal, ami 21 mandátumot jelent. A bronzérem jutott volna a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 9 százalékkal és 15 képviselővel. A KDH támogatottsága az utóbbi két hónap alatt majdnem három százalékkal visszaesett. Megerősödött viszont az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely a negyedik lett a felmérésben. Míg júliusban 5,8 százalékot kapott és 10 mandátumot kapott volna, most 8,5 százalék támogatta, ami 14 mandátumra lenne elegendő.
Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párté 8 százalékkal és 13 képviselővel. Ez a párt 1,9 százalékot erősödött. A Híd és az MKP támogatottsága is visszaesett az elmúlt két hónap alatt. Míg júliusban a Híd magyar-szlovák párt a negyedik lett volna 6,9 százalékkal és 11 mandátummal, mostani támogatottsága 5,9 százalék és kilenc mandátum. Az MKP a hetedik helyen futott volna be. A tavaly júniusban a parlamentből kiesett magyar pártra ezúttal a megkérdezettek 5,8 százaléka szavazott volna, ami 8 képviselőt biztosítana a törvényhozásban. A legutóbbi júliusi felméréssel szemben ez fél százalékkal és két képviselői hellyel kevesebb.
A volt balközép kormánykoalíció két pártja - a Smer és az SNS - együttesen 84 mandátummal többséget szerzett volna a parlamentben a felmérés által regisztrált adatok szerint. A Focusnak válaszolók összetétele tükrözte az ország lakosságának nemzetiségi összetételét is.
A válaszadók 17,6 százaléka nem vett volna részt a választásokon, míg 16,2 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megnevezni, hogy melyik pártra szavazna, 66,2 százalék viszont elment volna szavazni. A felmérést 1004 fős országos mintán végezték el szeptember 6. és 13. között.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
