„A következő lépés a vád ejtése lesz” – előlegezte meg Benjamin Branfman New York-i ügyvéd, hogy miként zárul védencének, a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahnnak a pere, miután a volt IMF-vezérigazgató szigorított házi őrizetét a múlt pénteken egy váratlan fordulattal alig egy hónap után feloldották, és őt a 6 millió dolláros óvadék visszaadásával szabadlábra helyezték. A meglepő lépés kezdeményezésére ráadásul a vádat képviselő ügyészi csapat kényszerült. Megingott ugyanis a 62 éves francia szocialista politikust szexuális zaklatással és nemi erőszakkal megvádoló szállodai szobalány, a guineai bevándorló Naffissatou Diallo szavahihetősége.
A manhattani Sofitel luxusszállodában dolgozó, 32 éves, magát hithű muszlimnak valló, gyermekét egyedül nevelő nő úgy tűnik, számos dologban hazudott. Menedékkérelme beadásakor, 2002-ben az amerikai hatóságoknak azt állította, hazájában férjét ellenzéki tevékenységért megölték, őt pedig csoportosan megerőszakolták, ám ez a történet billeg, talán csak betanulta. Eskü alatt tett vallomását is módosította, mondván, mostani megerőszakolása után nem azonnal jelentette az esetet, hanem előbb kitakarított egy másik szobát, majd visszatért a Strauss-Kahn által üresen hagyottba, és ott is rendet tett. Másnap pedig felhívta egy arizonai börtönben marihuána birtoklásáért ülő barátját, és anyanyelvén, fulani törzsi dialektusban azt mondta: „Ne aggódj, a fickónak tömérdek pénze van, tudom, mit csinálok.” A párbeszédet a börtönszabályok értelmében lehallgatták, de sokáig tartott, míg le tudták fordítani a tartalmát.
AP/ David Karp
A megfélemlített áldozatnak beállított szobalány vallomása alapján május közepi letartóztatásakor bűnösnek kikiáltott Strauss-Kahn még nem lélegezhet fel. A vádakat kezdettől tagadó politikus szabadon járhat-kelhet, de útlevelét nem kapta vissza, és legközelebb július 18-án kell megjelennie a bíróság előtt. Az ügyészek kitartanak a nemi erőszak mellett, bár szóba került az esetleges vádalku, ami a hét vádpontot kettőre, a 25 évi börtönt pedig egy évre rövidítené. Strauss-Kahn védői azonban nem engednek, kitartanak amellett, hogy az aktus beleegyezéssel történt. Időközben ugyanis az is elterjedt, hogy Diallo állítólag nemcsak takarított, hanem pénzért szexuális szolgáltatásokat is nyújtott a luxusszálloda vendégeinek.
A továbbra is ellentmondásokkal teli ügyben bekövetkezett fordulat ismét alaposan felkavarta a francia belpolitikát. Megkezdődtek a találgatások, hogy ha Strauss-Kahnnal szemben ejtik a vádakat, a politikus elindul-e a jövő évi francia elnökválasztáson. Az ellenzéki szocialistáknak a botrány kirobbanása előtt éppen ő volt az egyedüli reményük arra, hogy megtörjék a jobboldal 1995 óta tartó uralmát az államfői poszton, és legyőzzék a vélhetően ringbe szálló Nicolas Sarkozy elnököt.
A sebtében készült közvélemény-kutatások a franciák megosztottságát mutatják, közel annyian támogatják, mint amennyien ellenzik Strauss-Kahn visszatérését, igaz, a baloldali szavazók többsége mellette tenné le a voksát. A szocialisták időközben rendezték soraikat, és olyanok is feliratkoztak a július 13-ai nevezési határidő közeledtével az októberi párton belüli előválasztásra, akik Strauss-Kahn indulása esetén másképp döntöttek volna. A véleményszondázások alapján a két legerősebb jelölt, a főtitkári posztját a választásokra felfüggesztő Martine Aubry és elődje, a pártot 15 éven át, 2008 novemberéig vezető Francois Hollande is esélyes lehet Sarkozy legyőzésére.
Mégis sokan vannak a szocialisták köreiben, akik továbbra is Strauss-Kahnban bíznak, és azt szeretnék, ha visszatérne. Aubryt és Strauss-Kahnt olyan megállapodás is köti egymáshoz, hogy nem indulnak a másik ellenében. A riválisa szabadlábra helyezését kitörő örömmel fogadó Aubry ezt megerősítette, ám ahhoz, hogy Strauss-Kahn elindulhasson, a szocialistáknak meg kellene hosszabbítaniuk a nevezési határidőt, amit egyelőre feltétel nélkül csak Hollande támogat. Ráadásul ha New Yorkban felmentik is, Párizsban újabb per elé nézhet Strauss-Kahn, mert nemi erőszak kísérlete miatt feljelentette egy 2003-as eset kapcsán Tristane Banon francia írónő.
A jobboldali kormánypárt szinte némán vette tudomásul a Franciaország renoméjának is kedvező döntést. Jean-Francois Copé pártfőtitkár Sarkozy legfőbb riválisának esetleges visszatéréséről csak annyit jegyzett meg, hogy ez a baloldal belügye. Sarkozynek most éppen nem Strauss-Kahn a legfőbb gondja, hiszen kormányátalakítást kellett végrehajtania. Az IMF megüresedett vezérigazgatói posztját csapatának legerősebb tagja, a gazdasági és pénzügyminiszter Christine Lagarde nyerte el, akinek helyéért harc támadt két másik miniszter között. Sarkozy komoly presztízsnyereséget könyvelhetett el azzal, hogy ismét francia politikus került az IMF élére, ám ez jelentős veszteség is számára. Az angolul kiválóan beszélő, jogász végzettségű Lagarde ugyanis nemcsak az európai pénzügyi válság kezelésében képviselte sikeresen a francia álláspontot, de minisztersége alatt a gazdaságot is hatékonyan menedzselte.
TÁLAS ANDREA
