Vörös lobogókkal díszített teherautó-konvojok vonultak végig vasárnap thaiföldi városok és falvak főutcáin, a platókon győzelmi fehérbe és a Pheu Thai (Thaiföldiekért) párt vörös színébe öltözött aktivisták összetett tenyérrel, a hagyományos köszöntéssel üdvözölték a népet. Egyenpólóikon vezetőjüknek, Thaiföld első női miniszterelnökének, a 44 éves Jingluck Sinavatrának a fényképe díszelgett. Az örömmámor oka, hogy a parlamenti választáson fölényes győzelmet aratott, és az 500 fős törvényhozásban 264 mandátumot szerzett a Pheu Thai, amely négy kisebb párttal együtt 60 százalékos többségű, stabil koalíciót alakított.
Éppen a stabilitás az, amiben Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdaságában bíznak az utóbbi öt év politikai viszályai és véres összecsapásokkal tűzdelt káosza után. Az egykori Sziám 1932-ben vált abszolútból alkotmányos monarchiává, és azóta 18 sikeres vagy kudarcot vallott puccsot élt át. Az ezúttal a számára kellemetlen választási eredmény tiszteletben tartását megfogadó hadsereg legutóbb öt éve avatkozott közbe, amikor megdöntötte a most nyertes, a politikában újoncnak számító üzletasszony (HVG, 2011. június 11.) bátyjának, Thakszin Sinavatrának a hatalmát.
AP/ Vincent Yu
A korrupcióval vádolt, majd a thaiföldi legfelsőbb bíróság által emiatt kétéves börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélt, önkéntes száműzetésében jobbára dubai villájában élő Thakszin bűne hívei szerint az volt, hogy szembeszállt a királypártiak, a hadsereg és a nagybirtokosok alkotta régi elittel, és populista politikájával demokratikus választásokon verhetetlen bázist épített ki a 66,7 milliós ország városi szegényei és vidéki lakosai körében. Pártjának utódalakulatai a 2006 utáni választásokat is megnyerték, ám az aktuális győztest 2008-ban az alkotmánybíróság betiltotta, a hatalomba pedig a Demokrata Párt ülhetett, amely most súlyos vereséget szenvedett. A távozó miniszterelnök, Abhiszit Veddzsadzsiva a pártjából is kilépett, és visszavonult a politikától.
A békés kormányváltás Thaiföldön ritkaságszámba megy, a választási hadjáratok viszont mindig vehemensek. A vidéki falvakat, különösen a párt hazai terepének számító északon, valósággal elöntötte a Pheu Thai vörös színe, a papírzászlókat szinte minden lakóház kerítésére, az üzletekre, gyakran a településekre vezető hagyományos fakapukra is kitűzték. A demokraták és Abhiszit plakátjai viszont felgyújtva vagy összevagdosva hevertek a vidéki utak szélén. Pedig az immár volt miniszterelnök hozzáértően irányította a gazdaságot, amely 11 év utáni első, 2009-es recessziójából tavaly 7,8 százalékos növekedéssel lőtt ki, és a bangkoki tőzsdén 2010-ben 41 százalékkal emelkedtek a részvényárfolyamok.
A populista kampányötletekben azonban a Pheu Thainak nem akadt versenytársa. Jingluck egyebek mellett azt ígérte, hogy a nagyvárosokat 10 szuperexpresszvonallal kötik össze, a déli muszlim tartományoknak különleges adminisztratív státust adnak, és hadjáratot indítanak a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás felszámolására. A diákoknak egymillió táblagépet, az első otthont vagy első autót vásárlóknak adókedvezményt, a diplomásoknak havi 15 ezer baht (1 baht = 6 forint) kezdő fizetést, a vállalatoknak a 30 százalékos társasági nyereségadó előbb 23, majd 20 százalékra csökkentését helyezte kilátásba. A szegényeknek pedig azt, hogy a minimálbért napi 300 bahtra, a rizs garantált felvásárlási árát tonnánként 15 ezerre emelik.
AP/ Apichart Weerawong
A Standard & Poor's befektetés- és hitelminősítő ügynökség figyelmeztetett: ha az új bangkoki kormány megpróbálja beváltani minden ígéretét, elszaladhat a jelenleg a GDP 4,1 százalékára rúgó költségvetési hiány, az államadósság pedig közel kerülhet az alkotmányban felső határként meghatározott 60 százalékhoz. Jingluck a bírálatokra azzal válaszol, hogy a populistának tűnő intézkedések valóban sokba kerülnek, de a lakossági vásárlóerő gyarapítása révén a gazdaság „kinőheti” a költségeket.
Nemcsak a Pheu Thai győzelmének gazdasági kockázatai aggasztják az elemzőket, hanem az is, mi lesz a miniszterelnök száműzött fivérének sorsa. Jingluck a kampányban kétértelműen szólt arról, hatalomra jutása esetén kezdeményezné-e, hogy amnesztiában részesítsék Thakszint. Nem kétséges, hogy pártja támogatói ezt szeretnék, és Jingluck a régi elit szemében igazolta is a félelmeket, hogy bátyja meghosszabbított karjaként politizál, amikor választási gyűléseit rendre azzal vezette fel: „Nem tudom, mennyire szeretitek Thakszint, de ebből a szeretetből adjatok nekem, a kishúgának is.” A párt szlogenje még egyértelműbb volt: „Thakszin tervez, a Pheu Thai cselekszik.”
Thai szavazatszámlálás
AP/ Apichart Weerawong
Egy amnesztia a remélt stabilitást boríthatja fel. Thaiföldön azért is kényes a helyzet, mert a 83 éves Bhumibol Aduljadedzs uralkodó második éve kórházban van, és az egészségi állapotával kapcsolatos minden találgatás törvénnyel szankcionált felségsértéssel ér fel. A régi elit hívei, a sárgaingesek csalódottak, és mozgósítás helyett bírósági eljárással próbálják elérni a Pheu Thai és Jingluck diszkvalifikálását, ám Thakszin esetleges visszatérési kísérlete berobbanthatja a feszültséget. A thaiföldiek, az országot kedvelő turisták és a külföldi befektetők emlékezetében ugyanis még élénken él, hogy tavaly májusban a harmadik hónapja tüntető, és a kormánypárti sárgaingesekkel véres összetűzésekbe keveredő Thakszin-hívő vörösingeseket a hadsereg kergette szét, és a rendteremtésnek 91 halálos áldozata volt.
TEVELI GÁBOR / BANGKOK
