A német intézmény szerint a két gáz egy úgynevezett fehér törpében százszor, akár ezerszer gyakoribb. "A tudósok számára ez egyértelmű utalás arra, hogy a gázok a csillagban születtek" - emelte ki a Tübingeni Egyetem.

A kriptont és a xenont többek közt fényszóróknál használják töltőgázként. Mint minden más elem, ez a kettő is több milliárd éve keletkezett a csillagokban. Tudósok feltételezik, hogy egy részük nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásakor, míg más részük a Naphoz hasonló, közepes tömegű csillagokban született. Az utóbbit sikerült most spektroszkóppal kimutatni - magyarázta az egyetem asztronómiai és asztrofizikai intézetének munkatársa, Klaus Werner.

A csillagfejlődés végső stádiumában lévő fehér törpék kiégett napok, amelyek "túl könnyűek" ahhoz, hogy szupernóva-robbanással végezzék be. Számukat jelenleg hozzávetőleg 10 ezerre taksálják. Az RE 0503-289-es katalógusjelű fehér törpe azzal hívta fel magára a kutatók figyelmét, hogy híján van a hidrogén bárminemű nyomának. Emellett ez az első fehér törpe, amelyben összesen tíz nehézelemet fedeztek fel, köztük arzént, szelént, cinket és jódot.

"Gyakorlati szempontból ennek nincs nagy jelentősége" - mondta Werner. Kiemelte, alapkutatásról van szó. A kriptont és a xenont a Földön nem lehet mesterségesen előállítani.

A tübingiai kutatók a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban ismertették az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakembereivel közösen végzett vizsgálataik eredményét.