Blogs not dead, a blogok nem halnak meg. Sajnos a kényes témákat feldolgozó blogok szerzői és az újságírók azonban sokszor az életüket kockáztatják, ha tájékozattni akarják a közvéleményt. Különösképpen nem azokban az országokban, ahol a nyilvánosságot tájékoztatni a hatalmi fősodorral szemben nem éppen életbiztosítás. Ilyen hely például Szíria, ahol a lassan másfél éve kirobbant felkelés óta 33 újságíró és/vagy blogger halt meg.

Ugyanez igaz az "arab tavasz" által érintett többi országban, mint például Bahreinben, ahol legutóbb egy civil újságírót lőttek le a hatóság emberei, miközben egy békés tüntetést filmezett. Ahmed Iszmail Husszein gyakran készített felvételeket a rendőri túlkapásokról a rendszer elleni demonstrációk során.

Hasonló a helyzet Iránban is. A szigorú vallási alapokon működő országban nemcsak bloggerként, de nőjogi aktivistaként is nagyon nehéz boldogulni. Haleh Szababi aktivistát, volt újságírót az apja temetésén tartóztatták le, néhány órával később pedig belehalt a fizikai bántalmazásba. Ráadásul a hatóságok minden muszlim szokást mellőzve éjszaka temették el. Arash Honarvar Sojait, a harmincéves, szintén iráni teológust és bloggert még 2010-ben tartóztatták le és mellékbüntetésként 800 ezer tomán, azaz körülbelül 53 ezer euró pénzbüntetéssel sújtották. Miután éhségsztrájkba kezdett a börtönben uralkodó körülmények miatt, a gyógyszereket is megvonták tőle. A Riporterek határok nélkül szerint  33 bebörtönzött újságíróval és 19 bloggerrel az Iráni Iszlám Köztársaság a második helyen áll a sajtómunkások elleni akciókban.

Mexikóban sem jobb a helyzet, ahol évente több mint 50 újságíró lesz erőszak áldozata. Ezeket a gyilkosságokat elsősorban a 2006-ban kirobbant drogháborúban részt vevő drogkereskedő klánok követik el. De természetesen a korrupt rendőri vezetőktől is joggal lehet tartani, ha egy ügyet el akarnak tussolni. E mellett azok sincsenek biztonságban, akik a közösségi oldalakat használják. Maria de Jesús Bravo és Gilberto Martínez Vera sűrűn posztoltak a Twitteren többek között arról, hogy az alvilág támadást tervez egy iskola ellen Veracruzban. A bloggereket terrorizmussal és szabotázzsal vádolták, egy hónapot töltöttek börtönben, de a vádat végül ejtették ellenük. María Elizabeth Macíast viszont, aki újságíróként és bloggerként is írt a tágabb lakóhelyén történő szervett bűnözői aktivitásról, 2011-ben megölték.

De nem kell ilyen messzire mennünk. A demokratikus, vagy annak mondott berendezkedésű országokban is fenyegetheti veszély a blogok szerzőit. Oroszországban például 3 év büntetést is kaphat egy blogger, akit terrorcselekmények kísérletével vádolnak. Dmitrij Sirinkin ugyanis az ügyészség álláspontja szerint olyan tartalmat posztolt, amelyből szerintük leszűrhető, hogy tucatszámra akart embereket ölni. A blogger és védője viszont azzal védekeznek, hogy Sirinkin csak fel akarta hívni a figyelmet a veszélyekre egy virginiai iskolai lövöldözés kapcsán. Sirinkin amúgy szintén elismert blogger hazájában, nem valószínű, hogy ténylegesen ilyen akcióra készült volna. A per mindenesetre szeptemberben folytatódik.

Általában a politikai okok dominálnak az újságírók és bloggerek elleni támadásokban. A tavaly decemberi választások során ezrek tódultak az utcára. A hatalom sem tétlenkedett, amellett, hogy egy sor ellenzéki portált és blogot sötétített el, illetve tett valamilyen módon elérhetetlenné. Az Oroszország-szerte ismert bloggerek közül volt, akit letartóztattak, de olyan is, aki névtelen telefonfenyegetést kapott. Az ismert korrupcióellenes ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij is 15 napot töltött börtönben. Maria Plievát Észak-Oszétiában tartóztatták le egy demonstráción még a választások előtt. Huliganizmussal vádolták, amit később ejtettek. Egy szintén az országban népszerű bloggert, az uljanovszki Oleg Sofijnt arra „kértek” ismeretlenek, hogy hagyjon fel a régió kormányzóját kritizáló írásokkal, különben megnézheti magát.

A Threatened Voices civil médiát támogató szervezet adatai alapján jeleneleg 323 blogger ül börtönben világszerte. A szervezet célja, hogy a világszerte elhallgattatni próbált bloggerekre felhívja a figyelmet. A fentiekből azért főképpen az látszik, hogy a válsággócokban és diktatórikus berendezkedésű országokban veszélyes blogolni, főképpen, ha politikával foglalkozik valaki. Talán a baba-mama és gasztroblogok nem szúrják sem a drogkartellek, ajatollahok, vagy éppen Putyin szemét. Szóval nyugodtan blogolni elsősorban Európában és a nyugati világban lehet.