Csatornalakó hajléktalanok tüntettek Bukarestben

Több tucatnyi hajléktalan tüntetett szerdán Bukarestben az Északi Pályaudvar előtt az intézkedő rendőrök ellen, akik egy betörés gyanúsítottjait és lopott tárgyakat keresve behatoltak a tüntetők menedékéül szolgáló föld alatti csatornahálózatba.

  • MTI MTI
Csatornalakó hajléktalanok tüntettek Bukarestben

Bűnügyi nyomozók, kommandósok és tűzoltók is részt vettek az akciókban, mivel a csatornákban lakó hajléktalanok ellenálltak, és általuk kábítószerként használt "Aurolac" ragasztót dobtak az intézkedő rendőrök arcába - közölte a sajtóval Alexandru Niculae rendőrségi szóvivő.

Az akcióban egy markológéppel tépték fel az eltorlaszolt csatornalejáratokat, ahol meg is találtak néhányat a keresett festmények és szentképek közül. Ezeket állítólag egy Bukarestben élő francia állampolgár lakásából lopták el ismeretlen tettesek.

Több gyanúsítottat előállítottak, a csatornahálózat többi lakója - mintegy harminc-negyven ember - az állomás bejárata előtt kiabálva tiltakozott a rendőri fellépés ellen. A szóvivő cáfolta azon állításukat, hogy a hajléktalanokat könnygázzal füstölték volna ki a föld alól, hozzátéve, hogy az akcióban senki sem sérült meg.

Romániában mintegy tízezer hajléktalant tartanak nyilván a hivatalos statisztikákban, közülük ötezer Bukarestben él. Sokuk azonban nem rendelkezik személyazonossági iratokkal és semmilyen kimutatásban nem szerepel. Az ország törvényei nem korlátozzák a közterületen történő életvitelszerű tartózkodást.

A szerdai razzián jelen lévő újságírók azt szerették volna megtudni a rendőröktől, mi történik az akció után a pályaudvar csatornáiban élő több tucatnyi hajléktalannal. A szóvivő azt mondta: nem tartozik a rendőrség illetékességi körébe, hogy szociális gondjaikra megoldást találjon, és a rendőrség csak akkor lép közbe, ha bűncselekményt követnek el.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?