Nincs áthidalhatatlan akadálya annak, hogy Edward Snowdent meghallgassa a Bundestag - vélik a német törvényhozás alsóházának jogászai.
A Bundestag tudományos szolgálatának szakvéleménye szerint több jogi lehetőség is van arra, hogy Németország megadja a tartózkodási engedélyt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Oroszországban tartózkodó volt munkatársának, és ne adja át az amerikai hatóságoknak.
Snowdent így akár személyesen is meghallgathatja a német kancellár mobiltelefonja feltételezett amerikai megfigyelésével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság, amely várhatóan hamarosan megalakul. A személyes jelenlét azonban nem is szükséges, a Bundestag akár egy Oroszországban dolgozó német diplomatát is megbízhat a meghallgatás lebonyolításával - idézte kedden a Die Welt online kiadása a jogi szakvéleményt.
Német parlamenti vizsgálóbizottság akkor hallgathat meg személyesen külföldi, és nem uniós állampolgárságú vagy hontalan személyt, ha az illetőnek van németországi tartózkodási engedélye. Az engedélyt a belügyminisztérium is kiadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a német szövetségi köztársaság "politikai érdekeinek" védelméhez szükséges a meghallgatás – derül ki a szakvéleményből.
Az informatikust az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani, de Németországnak nem kellene feltétlenül kiadnia az amerikai hatóságoknak. A kiadatás megtagadható, ha az ügyben eljáró tartományi felsőbíróság úgy ítéli meg, hogy a bűncselekmény, amelynek elkövetésével az illetőt a hazájában vádolják, "politikai bűncselekmény vagy politikai jellegű bűncselekmény". A kiadatást továbbá megtagadhatja a bíróság, ha arra a megállapításra jut, hogy "jelentős államérdek" fűződik ehhez – írták a Bundestag jogászai.
A parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a négy frakcióból a szociáldemokraták, a Zöldek és a Baloldal képviselőcsoportja támogatja, és a konzervatív CDU/CSU pártszövetség frakciója sem utasítja el egyértelműen. Ennek alapján biztosra vehető a testület megalakulása.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
