A NATO-nak meg kell újulnia, hogy jobban meg tudja védeni tagjait egy lehetséges orosz katonai fenyegetéstől - vélekedett a katonai szövetség főtitkárának, Anders Fogh Rasmussennek és többi 27 tagállama vezetőjének küldött levelében David Cameron brit miniszterelnök, az észak-atlanti szövetség jövő hónapban esedékes tanácskozásának házigazdája, aki szerint az ukrán válság miatt a NATO-nak át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Oroszországgal, mert az ellenségként tekint a blokkra.
A brit miniszterelnök hivatala által szombaton nyilvánosságra hozott levélben Cameron éles hangnemben fogalmazott a Krím félsziget Moszkva általi bekebelezéséről, és azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai szakadárokat. Bírálta Moszkvának a maláj utasszállító térségbeli tragédiája után tett lépéseit is.
A NATO áprilisban felfüggesztett minden gyakorlati együttműködést Oroszországgal, hogy így tiltakozzon a Krím annektálása ellen, ez azonban nem terjedt ki a két fél közötti nagyköveti vagy annál magasabb szintű kapcsolattartásra. Cameron levelében egyértelművé tette, hogy a szövetségnek ennél tovább kell mennie. A brit kormányfő a hat hónapja tartó "orosz-ukrán" válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemű orosz agressziót.
Cameron javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erőinek 25 ezer fősre bővítését. "Be kell látnunk, hogy az utóbbi évek együttműködése lehetetlen a jelenlegi helyzetben Oroszországnak a NATO szomszédságában folytatott illegális tevékenysége miatt, és felül kell vizsgálnunk azokat az elveket, amelyek meghatározták az Oroszországgal való kapcsolatot" - írta a miniszterelnök.
"2014-ben a világ kiszámíthatatlanabb, mint valaha" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szövetség fordulóponthoz érkezett. "Afganisztánban küldetésünk a végéhez ér. Keleten Oroszország lábbal tiporja a játékszabályokat a Krím törvénytelen annektálásával és Ukrajna agresszív destabilizálásával. Délen az instabilitás íve Észak-Afrikától és a Száheltől a Közel-Keletig, Szíriáig és Irakig húzódik" - fejtette ki.
Noha a NATO mindig is partner, és nem fenyegetés akart lenni Oroszország számára, "egyértelmű, hogy Oroszország ellenségként tekint a NATO-ra" - fogalmazott, azzal zárva sorait, hogy a katonai szövetségnek át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Moszkvával.
