Németh András
Németh András

A német és francia közvetítéssel csütörtökön Minszkben tető alá hozott kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezmény és rendezési terv alig különbözik a tavaly szeptemberben elért hasonló, január közepére teljesen összeomlott ukrán-orosz megállapodástól. A kilátások most sem biztatóak, a jelek szerint a közvetítők inkább érdekeltek a fegyvernyugvásban, mint a tavaly tavasszal kirobbant háborúban szemben álló felek.

„Nem hiszem, hogy tartós lenne a tűzszünet. Pár hétig eltarthat a fegyvernyugvás, ám szerintem ugyanaz történik majd, mint tavaly ősszel, azaz az átmeneti csend után fokozatosan kiújulnak a harcok” – mondta a HVG-nek Oleh Kucen, a kelet-ukrajnai Debalceve környékén harcoló kárpátaljai önkéntes egység, a Kárpáti Szics egyik parancsnoka. A civilben a Szvoboda nevű nacionalista párt kárpátaljai szervezetének vezetője, aki éppen egy dnyepropetrovszki kórházban fekszik hasi sebesüléssel, hozzátette: kész arra, hogy azonnal visszamenjen harcolni, ha kiengedik az orvosok.

Angela Merkel német kancellár, aki Francois Hollande francia államfővel közvetített Petro Porosenko ukrán és a kelet-ukrajnai szakadárokat is képviselő Vlagyimir Putyin orosz államfő között, maga sem tűnt túl optimistának, a 17 órán át tartó tárgyalás után közölte, csak egy apró reménysugarat látott arra, hogy valóban véget érnek a több mint hatezer halálos áldozatot követelő harcok.

©

Már csak azért is kevés az esély a tartós békére, mert miközben a felek Minszkben alkudoztak a tűzszünet feltételeiről, ukrán állítások szerint ötven harckocsi, negyven rakétavető, illetve negyven egyéb páncélos jármű lépett be Kelet-Ukrajnába Oroszország felől. Az erősítést a kelet-ukrajnai Luhanszk városa közelében látták, ott, ahol az utóbbi napokban súlyos harcok dúltak az ukrán kormányerők és a szakadárok között. Az oroszok – mint korábban is – tagadták, hogy fegyvereket küldtek volna a szomszédos országba, s azokat a híreket is tévesnek állították be, amelyek szerint az orosz hadsereg egységei is harcolnak a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán.

Bár a minszki megállapodást az ukrán elnök mellett – Putyin nyomásának engedve – a szakadárok vezetői is aláírták, a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szemben álló felek csak csapataik átrendezésére, illetve az erősítések elrendezésére használják a fegyvernyugvás időszakát. A tavaly szeptemberi első minszki megállapodásban elfogadott tűzszünet is csak pár hétig volt valódi fegyvernyugvás: már novemberben folyamatossá váltak az összecsapások, januárra teljesen összeomlott a megállapodás, s a szakadárok vagy 500 négyzetkilométernyi területet foglaltak el a kormányerőktől.

©

Az is csökkenti a béke esélyeit, hogy számtalan kérdés nyitva maradt: bár Porosenkóék ígéretet tettek arra, hogy még az év vége előtt közzéteszik a jelentős orosz kisebbségnek otthont adó kelet-ukrajnai megyék számára ajánlott széles körű autonómia részleteit, biztosra vehető, hogy a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokat kikiáltó, s Ukrajnától "hivatalosan" elszakadt területek vezetőinek nem lesz elég, amit Kijev ajánl nekik. Különösen akkor nem, amikor a szakadárok nyerésben voltak, az utóbbi hetekben valamennyi frontvonalon visszaszorították az ukrán kormánycsapatokat.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy mindkét oldalon komoly befolyást szereztek a néha egymással is viaskodó szabadcsapatok és magánhadseregek: nem kizárt, hogy lesznek olyan fegyveres csoportok, amelyek úgy érzik majd, veszítenek a tűzszünet tiszteletben tartásával.

Minszki pontok

-       Február 15-én 0 órakor életbe lép a tűzszünet a teljes frontszakaszon.

-       A fegyvernyugvás kezdetétől számított két héten belül visszavonják a nehézfegyvereket.

-       Valamennyi hadifogoly visszanyeri szabadságát, a harcokban részt vevők amnesztiát kapnak.

-       Kivonják az összes külföldről érkezett fegyvert és katonát Ukrajna területéről.

-       Lefegyverzik az illegálisan létrehozott katonai erőket.

-       Ukrajna lehetővé teszi az élet normalizálását Kelet-Ukrajnában, és véget vet az ott bevezetett korlátozásoknak, azaz felújítják a nyugdíjak és egyéb járandóságok kifizetését.

-       A kelet-ukrajnai területek autonómiáját és az ukrán állam decentralizálását lehetővé tévő alkotmányreform kidolgozása 2015 vége előtt.

-       Ukrajna ismét ellenőrzése alá vonhatja az ukrán-orosz határ 2015 végére.

Minszkben nem esett szó az Oroszország által tavaly márciusban elfoglalt és Oroszországhoz csatolt, hivatalosan ma is Ukrajnához tartozó Krím-félszigetről. A Nyugat ugyanakkor – elvei feladása nélkül – nem oldhatja fel a Moszkva ellen hozott gazdasági és egyéb szankciókat, amíg a Krím nem kerül vissza Ukrajnához, így a Kreml, amely valószínűleg most arra számít, hogy a tűzszünet esetleges fennmaradása esetén véget érnek a gazdaságot és a rubelt megroppantó büntető intézkedések, néhány hónap múlva már nem igazán lesz érdekelt a kelet-ukrajnai tűzszünet fennmaradásában.

A HVG értesülései szerint az is kétséges, hogy a szakadárok és az őket támogató moszkvai politikusok valóban engedni fogják, hogy az ukrán kormány ismét ellenőrzése vonja a most igencsak porózus ukrán-orosz határt: ha ugyanis ez megvalósulna, akkor nehezebbé válna a szakadároknak szánt orosz segítség Ukrajnába juttatása.

Az egyetlen tényező, amely az eszkaláció ellen hat, az az, hogy a közvetítők jobban érdekeltek a békében, mint tavaly szeptemberben: a szankciók és a Moszkva ellen bevezetett ellenintézkedések a Nyugatnak és Oroszországnak is a vártnál súlyosabb gondokat okoztak. Európa pedig évtizedek óta nem állt olyan közel egy újabb nagy összecsapás kitöréséhez, mint most, amikor Kelet-Ukrajnában már arról beszélnek, hogy az ukrán-orosz harcok már a harmadik világháború bevezető csatáinak számítanak.

©

Függetlenül attól, hogy érvényben marad-e vagy összeomlik a tűzszünet, a jelenlegi helyzet inkább Oroszországnak kedvez, amely úgy tűnik, leginkább abban érdekelt, hogy bármilyen eszközzel megakadályozza, hogy Ukrajna csatlakozzon, vagy közelebb kerüljön a nyugati gazdasági és politikai integrációhoz. Bár Brüsszel és Kijev végül aláírta az ukrán társulási egyezményt, a válság miatt az integrációs folyamat gyakorlatilag megállt, jelenleg az a legégetőbb feladat, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság teljes csődjét.

A 48 milliós ország gyakorlatilag belerokkant a háborúzásba: a keleti országrészben nem működnek a gyárak, a hrivnya legutóbb a múlt héten omlott össze, s becslések szerint a gazdaság az idén több mint tíz százalékkal zsugorodik majd. A gazdasági és politikai nehézségek miatt érezhetően csökken a Nyugat-barát Porosenko támogatottsága, s elemzők szerint a vezetésen belüli érdek- és véleménykülönbségek bármikor felszínre kerülhetnek. Nyílt titoknak számít, hogy egyre rosszabb a viszony Porosenko és a kormány élén álló Arszenij Jacenjuk között, akit Porosenko a Nyugat követeléseinek engedve hagyott meg eddig a kormányfői székben.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

A fővárosi kerületi részeredmények egyben - vannak meglepetések

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban

565 kilométert gyalogolt egy pedofil egy 14 éves lányhoz, aztán jött a meglepetés

565 kilométert gyalogolt egy pedofil egy 14 éves lányhoz, aztán jött a meglepetés

Karácsony Gergely: Munkamániás vagyok, ráadásul mindig kell valami újat is csinálnom

Karácsony Gergely: Munkamániás vagyok, ráadásul mindig kell valami újat is csinálnom

Mark Ruffalo is gratulált a magyar ellenzéknek és Karácsony Gergelynek

Mark Ruffalo is gratulált a magyar ellenzéknek és Karácsony Gergelynek

Erről a listáról kiderül, melyik telefont érdemes megvennie, ha fontos a szép hangzás

Erről a listáról kiderül, melyik telefont érdemes megvennie, ha fontos a szép hangzás