Valóban robbantást hajthatott végre Észak-Korea szerdán, erre utalnak a földrengés-észlelések, illetve hogy az állami tévében is beharangozták a hírt, de egyelőre nem tudni, hogy valóban hidrogénbombát robbantottak-e – mondta lapunknak Csoma Mózes szakértő, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.

Kim Dzsong Un jóváhagyja az állítólagos kísérletet

MTI / EPA / KCNA / Yonhap

Váratlan fejleménynek nevezte a robbantás hírét annak ellenére, hogy decemberben már jelentek meg információk arról, hogy az országnak lehet hidrogénbombája. Kim Dzsong Un legfőbb vezető az újévi beszédében még enyhébb hangot ütött meg, nem fenyegetőzött atomfegyverekkel, és a beszédben benne volt "a tárgyalások folytatásának hangulata" – mondta a szakértő.

A kísérlettel – amely a 2006-os, a 2009-es és a 2013-as atomteszt után a negyedik ilyen akció lehetett – a rezsim Csoma Mózes szerint tárgyalásokat akar kizsarolni, illetve azt is el szeretné érni, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a beígért vizit többszöri lefújása után valóban ellátogasson Phenjanba, ami diplomáciai nyitást jelenthetne.

A hidrogénbomba-tesztet akár az észak-koreai tárgyalási technika részének is lehet tekinteni, a rezsim talán ezzel is azt akarja érzékeltetni, hogy nem kezelik komolyan, nem a megfelelő szinten foglalkoznak velük. Phenjan taktikája Csoma Mózes szerint olyan kettősséget hordoz, amely itthon például nehezen érthető: azt üzenik, hogy nyitottak a tárgyalásokra, és ezt melegen ajánlják is, és egyben azt is érzékeltetnék, hogy veszélyesek.

Bejelentették az állami tévében is

YouTube

Általában kevés információ jut ki Phenjanból arról, hogy mik a Dél-Koreát és az USA-t is ellenségnek tekintő rezsim politikai céljai, illetve mit tesz ezek elérésének érdekében. Újévi beszédében Kim Dzsong Un most közvetlenül nem ajánlott párbeszédet, de azt kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra bárkivel, akit "igazán érdekel a kiengesztelődés és a béke" a Koreai-félszigeten.

Barack Obama amerikai elnök októberben azt mondta, az USA sosem fogja Észak-Koreát nukleáris hatalomként elfogadni, de ha Phenjan komoly jelét adja annak, hogy kész feladni nukleáris fegyvereit, Washington hajlandó a párbeszédre.

Joel Wit amerikai szakértő szerint – aki az Észak-Koreával korábban folytatott tárgyalásokon is részt vett – Washingtonnak egyszerre kellene tárgyalnia Phenjannal a nukleáris programról és a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodás helyébe lépő békeszerződésről. Szerinte az eddigi amerikai politika a békekötés előtt az atomleszerelést tűzte ki célul, de ezzel kudarcot vallott.

A mostani atomkísérletre viszont akár újabb szankciókat is elfogadhatnak válaszul, az USA például akár újabb számlákat is befagyaszthat és tovább korlátozhatja az észak-koreai diplomaták mozgását – mondta az ELTE szakértője. Hozzátette azt is, hogy az eddigi szankciók érdemben nem befolyásolták a rezsimet, inkább a lakosság életkörülményeit nehezítették.

Az igazi pofont szerinte inkább az jelentené, ha Dél-Korea korlátozná vagy felfüggesztené az együttműködést Északkal a Keszong Ipari Parkban, illetve ha Kína lezárná a határterületeit vagy elzárná az olajcsapot. Kérdés, hogy bevállalnák-e ezeket az intézkedéseket, Kínának például a tanszékvezető szerint nem érdeke, hogy a phenjani rezsim esetleges összeomlása után "vadnyugati" helyzet alakuljon ki Észak-Koreában, ezért óvatos lépéseket tesz.

Ugyanakkor Pekingnek "elege van már" Észak-Koreából – mondta Csoma Mózes. Most például a kínai hatóságok az észak-koreai határ mentén több lakost is kimenekítettek a robbantás hírére, a teszt által kiváltott földrengéseket is érezni lehetett  kínai területen. A kormány szócsövének tartott Hszinhua hírügynökség pedig arra figyelmeztetett, hogy nemkívánatos és esztelen minden olyan cselekedet, amely felborítja Északkelet-Ázsia stabilitását.

Oroszország is elítélte az állítólagos kísérletet, de kérdés, meddig menne el az esetleges válaszintézkedésekben, illetve alapjában véve megkockáztatja-e, hogy az ukrán válság után beáll az észak-koreai vezetés mögé – tette hozzá a tanszékvezető. Szerinte egyelőre nehéz megjósolni, hogy a több szereplőt is érintő kísérlet után mi történik majd a következő napokban.