Egész nap tartottak vasárnap a megemlékezések Varsóban annak a hatodik évfordulóján, hogy az oroszországi Szmolenszk közelében lezuhant a lengyel kormánygép. A 2010. április 10-ei tragédiában életét vesztette Lech Kaczynski akkori államfő, valamint a Tu–154-es személyzetével együtt további 95 ember, köztük az elnök felesége, a három haderőnem főparancsnoka és a jegybank elnöke. A repülőgép az 1940-ben a szovjetek által a Katyn környéki erdőkben halomra gyilkolt 20 ezer lengyel tiszt emlékére szervezett 70. évfordulós rendezvényre tartott.
A mostani megemlékezések sorozatát először szervezhette meg a néhai államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski, mert az általa vezetett jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt megnyerte tavaly májusban az elnök-, októberben pedig a parlamenti választást. Ennek megfelelően az elhangzottakat az ő és pártja abbéli meggyőződése uralta, hogy a kormánygép nem baleset, hanem vélhetően orosz szervezésű merénylet következtében zuhant le, s az igazságot annak az előző kormánykoalíciónak a segítségével tussolták el, amelyet a jobbközép Polgári Platform (PO) vezetőjeként a Kaczynski ikrek legfőbb politikai ellenfele, Donald Tusk irányított.
Jaroslaw Kaczynski előbb a varsói Powazki katonai temetőben állított emlékmű előtt rótta le a kegyeletét, majd este, az óváros szomszédságában lévő elnöki palotánál avatta fel fivére emléktábláját. A több tízezer ember előtt elmondott beszédében kijelentette, hogy a PO „erkölcsi felelősséget visel” a szmolenszki tragédiáért. Közölte, hogy bizottságot hoz létre, amelynek feladata lesz méltó emlékmű állítása az óvárosba vezető Krakowskie Przedmiescie utcán.
Hat éve a katasztrófa rövid időre egyesítette a gyászban a 2005-ben elnökké választott Lech Kaczynski és a 2007-es parlamenti választást megnyerő PO szembenállása miatt kettéosztott Lengyelországot. Az első repedés akkor keletkezett, amikor Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek – a néhai II. János Pál pápa egykori személyi titkára – bejelentette, hogy az államfőt a lengyel királyok és költők temetkezési helyén, a krakkói Wawel-székesegyházban helyezik el. Sokan úgy vélték: bármilyen tragikus körülmények között vesztette is életét, túlzás lenne a néhai elnököt a középkori lengyel királyságot megalapozó II. (Jagelló) Ulászló vagy a két világháború közti független Lengyelországot megteremtő Józef Pilsudski marsall szomszédságában eltemetni.
A lengyelekben történelmi okok miatti oroszellenességet mesterien manipuláló Kaczynski az ellenzéki évek alatt is szorgalmasan építette a merénylet mítoszát. Ezzel elérte, hogy a lengyeleknek csak a fele hiszi el a két lengyel és egy orosz vizsgálat alátámasztotta elméletet, hogy a balesetet a kormánygép pilótáinak hibája, valamint a lepusztult szmolenszki katonai repülőteret fogságba ejtő sűrű köd okozta. A megkérdezettek húsz százaléka vevő arra, hogy merénylet történt, míg a maradék 30 százalék szerint nehéz eldönteni, melyik az igaz a két változat közül. Az összeesküvés-elméletben hívők táborát táplálja, hogy az orosz hatóságok a mai napig nem adták ki a szovjet gyártmányú Tu–154-es roncsait.
Várható volt, hogy a PiS hatalomra kerülésével a semmilyen kormánytisztséget nem vállaló, de Beata Szydlo miniszterelnök kabinetjét a háttérből irányító Kaczysnki eléri egy új vizsgálat beindítását. Ettől az elméletének – amiről rövidesen egy magánalapítvány által, ismeretlen adományozók pénzéből finanszírozott filmet mutatnak be Lengyelországban – az igazolását várja. A szmolenszki tragédia, de egész Lengyelország vonatkozásában is az összeesküvés-elméletek nagy hívének számító Antoni Macierewicz védelmi miniszter február elején ki is nevezte a testületet. A bizottság elnöke máris közölte, hogy amerikai műholdfelvételek azt mutatják, a gép roncsai nagy területen szóródtak szét, ezért a levegőben történhetett a robbanás.
Március végén a légi katasztrófa áldozatainak 11 hozzátartozója által beadott kereset alapján kezdett tárgyalást a varsói kerületi bíróság. A vádirat szerint Tusk miniszterelnöki kancelláriájának vezetője, Tomasz Arabski, valamint két beosztottja, illetve a moszkvai lengyel nagykövetség két munkatársa hanyagságot követett el az államfői úttal kapcsolatban. Arabski hat éve valóban megszervezte a szintén a Tu–154-es kormánygépet használó Tusk három nappal korábbi útját az akkor éppen orosz miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal tartott hivatalos megemlékezésre. Lech Kaczynski végzetes utazásához viszont semmi köze nem volt – hangsúlyozta.
Sokan azt valószínűsítik, az 1990-ben gyártott Tu–154-es pilótáit az államfő utasíthatta a leszállás megkísérlésére, és a szmolenszki légi irányítóknak a más légikikötőben landolásról szóló javaslatának elutasítására. A Tuskkal Lengyelország külföldi képviseletével kapcsolatban több konfliktusba is keveredett Lech Kaczynski rossz néven vette ugyanis, hogy kihagyták a három nappal korábbi megemlékezésből, és mindenképpen meg akarta mutatni, ki az úr a háznál. Az elmélet támogatói emlékeztetnek arra, hogy 2008 augusztusában, az orosz–grúz háború tetőfokán a lengyel kormánygép Lech Kaczynski parancsára repült – fedélzetén az ukrán, az észt és a litván elnökkel, illetve a lett kormányfővel – Tbiliszibe, noha eredetileg Azerbajdzsánból, közúton mentek volna a grúz fővárosba. A háborús övezet fölötti átrepüléssel kapcsolatos biztonsági aggodalmait hangoztató, a PiS politikusai által később gyávasággal vádolt kapitány depresszióra hivatkozva leszerelt. Az első tiszt és a navigátor maradt – majd a Szmolenszknél lezuhant gépet vezetve meghaltak.
