„Trump elnök egyértelművé tette, elvárja, hogy Oroszország véget vessen az ukrajnai erőszaknak, és visszaadja Ukrajnának a Krím félszigetet” – közölte kedden Sean Spicer fehér házi szóvivő. Néhány órával később a Trump által kinevezett amerikai ENSZ-nagykövet, Nikky Haley – rögtön bemutatkozó nyilatkozatában – élesen elítélte az Ukrajnához tartozó területek orosz megszállását, s közölte: „A Krím Ukrajna része, s a félszigettel kapcsolatos szankcióink mindaddig érvényben maradnak, amíg Moszkva nem szolgáltatja vissza a területet Kijevnek”.
Az a Trump jött rá hirtelen arra, hogy a Krím Ukrajnáé, aki tavaly júliusban még nem zárta ki az orosz területfoglalás elismerését. „Meg fogjuk vizsgálni a kérdést, de én úgy hallottam, hogy a félsziget lakói inkább Oroszországban élnének” – mondta akkor.
A NATO bővítése is bosszantja Moszkvát
Nem ez volt az egyetlen ügy, amelyben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel korábban barátkozni akaró Trump és környezete Moszkvának nem tetsző dolgokat üzent. Washingtoni lapjelentések szerint az elnök – hallgatva a Nemzetbiztonsági Tanács tagjainak javaslatára – támogatni fogja, hogy az orosz ellenkezés ellenére is véglegesítsék Montenegró NATO-tagságát. A Wall Street Journal úgy tudja, az elnöki adminisztrációban szinte senki sem ellenzi, hogy az USA ratifikálja a volt jugoszláv tagköztársaság csatlakozási szerződését, így az 1999-ben NATO-gépek által bombázott miniállam hamarosan az észak-atlanti szövetség 29. tagállama lehet (akkor még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tagállama volt Montenegró – a szerk).
Donald Trump és Vlagyimir Putyin plakát a montenegrói Danilovgrad városában 2016 novemberében.
AFP / Savo Prelevic
Moszkva szerint az újabb bővítés újabb bizonyíték arra, hogy a NATO minden térségben igyekszik visszaszorítani az orosz befolyást. Montenegró NATO-tagsága leginkább azért fájhat a Kremlnek, mert néhány évvel ezelőtt Montenegró elindult Oroszország felé: az azóta kiszorított orosz beruházók szerezték meg a kevés montenegrói nagyüzem tulajdonjogát, s az orosz befektetők és ingatlanvásárlók a tengerpartot is „elfoglalták”.
Az is komoly konfliktusforrás lehet, hogy amerikai vádak szerint Moszkva szárazföldi indítóállásokba telepített nukleáris robbanófejek kilövésére alkalmas közepes hatótávolságú rakétákat, s ezzel megsértette a még a Szovjetunió és az USA által kötött leszerelési egyezményt. A rakéták ügye már a korábbi adminisztráció, Barack Obama elnökségének ideje alatt is felmerült, az oroszok akkor tesztelték a fegyvereket. Most – állítják amerikai források – Moszkva már legalább két helyen hadrendbe is állította a rakétákat.
Az állítólagos szerződésszegést pedig aligha hagyhatja szó nélkül Trump, aki még a kampány idején azt hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az USA továbbra is a legnagyobb atomhatalom maradjon.
Négy hétig sem bírta az oroszbarát tanácsadó
A látványos visszakozás akkor történt, amikor lemondásra kényszerült Michael Flynn, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója. Az oroszbarátként számon tartott Flynnről ugyanis kiderült: az amerikai elnökcsere időszakában nem csak tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel az orosz-ellenes szankciók feloldásáról, hanem megpróbálta letagadni az ügyet, és félrevezette Mike Pence alelnököt is, aki e miatt több nyilatkozatában is cáfolta, hogy a tanácsadó a szankciókról is beszélt volna Szergej Kiszljakkal.
A Flynn-ügy valószínűleg nem ért véget a lemondással, sokan úgy vélik ugyanis, a Richard Nixon elnök lemondásához vezető, 1972-ben kipattant Watergate-botrányhoz hasonló helyzet alakulhat ki. Kiderült ugyanis, hogy a Flynn Kiszljakkal folytatott telefonbeszélgetéseit lehallgató FBI már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a Fehér Házat arról, hogy a tanácsadó nem mond igazat, s most úgy tűnik, hogy Trumpék eleinte el akarták tussolni az ügyet.
És akkor még az állítólagos kompromittáló akták szóba sem kerültek
Az oroszokhoz túl közel került Flynn ügye, s a kérdés kezelése közben elkövetett több hiba azért is kellemetlen Washington számára, mert ismét előkerült az, hogy Oroszországnak lehetnek olyan titkos információi Trumpról, amelyekkel befolyásolni próbálhatják az elnök politikáját.
Oroszország – ahol az utóbbi hetekben még hatalmas várakozásokkal tekintettek Trump elnöksége elé – egyelőre visszafogottan reagált. Az orosz külügyminisztérium szóvivője ugyan közölte, hogy Moszkvának esze ágában sincs lemondani az Oroszországhoz tartozó Krímről, ám elmaradtak az Obama-korszakot jellemző éles verbális támadások. Rakétaügyben is visszafogott volt a hangnem, Moszkva – nem tagadva a rakéták telepítését – egyelőre csak azzal válaszolt, hogy hivatalosan senki sem vádolta Oroszországot szerződésszegéssel.
Közben látványosan változik Trump Izrael-politikája is, a Fehér Ház ugyanis nagy meglepetésre kiadott egy olyan nyilatkozatot, amelyben azt kérte az izraeli kormánytól, hogy ne terjessze ki az újabb lakónegyedek építését Kelet-Jeruzsálem és a Nyugati part jelenlegi határain túl.
„Bár úgy véljük, hogy a telepek létezése nem akadályozza a béke megteremtését, úgy véljük, az új negyedek építése, vagy a már létező telepek határon túli kibővítése nem segíti a béke elérését” – áll a közleményben. Korábban Trump jóval megengedőbben nyilatkozott az izraeli telepek építéséről – Obama ellenezte az építkezéseket – s ahogy beiktatták az új elnököt, Izrael azonnal bejelentette ötezer új otthon felhúzását. Trump állítólag azt követően váltott, hogy tárgyalt II. Abdullah jordániai királlyal, aki határozottan ellenzi a telepek bővítését.
