Megkezdődött vasárnap reggel Bulgáriában az előrehozott parlamenti választás, három éven belül immár harmadszor választanak törvényhozást az országban. Körülbelül 6,5 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát tizenegy pártra és kilenc koalícióra. Mintegy négyezer megfigyelő ellenőrzi a voksolás tisztaságát. A 2016 áprilisában elfogadott törvény értelmében a választásokon a részvétel kötelező, de a voksolás elmulasztása nem jár szankciókkal.

A választást Bojko Boriszov jobboldali miniszterelnök kényszerítette ki novemberi lemondásával, miután az általa támogatott jelölt a tavaly őszi elnökválasztáson alulmaradt az ellenzéki szocialisták által támogatott, oroszbarát Rumen Radevvel szemben. Így 2013 óta harmadszor kellett parlamenti választásokat kiírni. 2017. január 27. óta ügyvivő kormány van hivatalban Ognyan Gerdzsikov vezetésével.

A hét elején ismertetett közvélemény-kutatási adatok alapján a mostanáig kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt és az ellenzéki szocialisták fej fej melletti küzdelme rajzolódik ki. A megkérdezettek harminc százaléka választaná a tavaly őszi elnökválasztás óta megerősödött Bolgár Szocialista Pártot (BSZP), s ugyanennyi a GERB-et. A harmadik helyet foglalják el a nacionalisták 11,5 százalékos támogatottsággal, őket követi 8,1 százalékkal a török kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz). Az Akarat (Volja) egy héttel a választás előtt 6,5 százalékon állt.

Elemzők rámutattak, hogy ekkora támogatottsággal egyik párt sem tud majd a kormányalakításhoz szükséges többséget szerezni. Ezért nem is annyira az fog számítani, hogy ki szerzi meg a vasárnapi szavazáson a legtöbb voksot, hanem az, hogy melyik párt lesz képes partnereket találni kormányalakításhoz.

*

A legkisebb német tartományban rendezett választás megmutathatja, hogy mennyire alakítja át az erőviszonyokat az úgynevezett Schulz-hatás, vagyis a szociáldemokrata párt (SPD) rendkívül népszerű vezetője, Martin Schulz színre lépése. Az Európai Parlament volt elnökének január végi megjelenése a német országos politikában az SPD választói támogatottságának nagymértékű és gyors emelkedését, valamint a kisebb pártok támogatottságának gyengülését eredményezte, és megállította a CDU/CSU jobbközép pártszövetség népszerűségének növekedését. Azonban mindezt egyelőre csak közvélemény-kutatások jelzik, és a Saar-vidéki az első választás, ahol szavazatokban lehet mérni a változást.

A szavazáson mintegy 800 ezer választó, az ország lakosságának alig egy százaléka vehet részt. A legutóbbi felmérések alapján ismét a CDU szerezheti meg a legtöbb szavazatot, a tartományban 1999 óta megszakítás nélkül kormányzó párt 35-37 százalék körüli eredménnyel végezhet az első helyen, a legutóbbi, 2012-ben tartott Landtag-választáson szerzett 35,2 százalék után. A második az SPD lehet, a CDU-val 2012 óta együtt kormányzó szociáldemokraták támogatottsága az öt évvel ezelőtti 30,5 százalékról 32-34 százalékra emelkedhet a közvélemény-kutatások szerint.

A saarbrückeni Landtag harmadik számú ereje várhatóan ismét az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) lesz, a szavazatok nagyjából 12 százalékával. A volt keletnémet állampárt utódszervezete és nyugati baloldali tömörülések egyesülésével megalakult párt 2012-ben 16,1 százalékot szerzett. A Németország nyugati részén fekvő, Luxemburggal és Franciaországgal határos régió tartományi gyűlésébe negyedikként az újonc, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) kerülhet be, a szavazatok nagyjából 6,5 százalékával, a CDU-tól jobbra álló párt így várhatóan jóval elmarad kitűzött céljától, a 10 százalék felüli eredménytől. A Kalózpárt várhatóan kiesik a Landtagból, támogatottsága 1 százalék alá csökkent a 2012-ben elért 7,4 százalékról. Valószínűleg a Zöldek is távoznak a tartományi parlamentből, 4,5 százalékon állnak, elmaradva az 5 százalékos bejutási küszöbtől, amely egyben a 2012-ben elért eredményük is. A liberális FDP a szavazatok 4 százalékára számíthat, így várhatóan nem szerzi vissza a 2012-es választáson elért 1,2 százalékos eredmény miatt elveszített képviseletét a Landtagban.

Előfordulhat, hogy a CDU megnyeri a választást, mégis ellenzékbe szorul, ha az SPD és a Baloldal együtt elegendő szavazatot szerez a kormányzáshoz, és sikerül megállapodniuk a koalíciókötésről. Így Saar-vidék lehet az első tartomány az ország nyugati részén, ahol együtt kormányoz az SPD és a Baloldal. A Saar-vidéki választók 18 óráig szavazhatnak. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, a hivatalos, előzetes végeredmény 21 óra körül várható.