Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Délután 5-ig a jogosultak csaknem 70 százaléka már leadta voksát. 80 százalékos részvételre számítanak a szakértők.
A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát vasárnap délután 5 óráig a francia elnökválasztás első fordulójában - közölte a párizsi belügyminisztérium. Az urnazárás előtt három órával mért részvételi arány - a délben közölt adathoz hasonlóan - továbbra is szinte megegyezik az öt évvel ezelőtti értékkel: alig egy százalékponttal marad el a 2012-ben a voksolás ugyanezen pontján mért 70,59 százalékos részvételi aránytól, és az utóbbi 40 év egyik legmagasabb részvételi arányának tekinthető. 2007-ben 73,37 százalékon, 2002-ben pedig 58,45 százalékon állt a részvételi arány délután 5 órakor az elnökválasztás első fordulójában.
A részvételi arány kulcsfontosságú tényezője lehet az elnökválasztásnak, mivel az első forduló előtt még minden negyedik szavazó bizonytalan volt, hogy melyik jelöltre adja a voksát. Az előrejelzések szerint a nap végére 80 százalék körülire várható a részvételi arány: az Ifop-Fiducial közvélemény-kutató 81 százalékot, a Harris Interactive pedig 78,5 százalékot jósol. Reggel nyolc órakor nyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Csaknem 47 millió választópolgár választja ki vasárnap a 11 jelölt közül azt a kettőt, akik május 7-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az utolsó felmérések fej-fej melletti - 23 százalék körüli - támogatottságot mértek a függetlenként induló Emmanuel Macronnak és a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének, Marine Le Pennek. Van esélye azonban bejutni a második fordulóba a konzervatív Francois Fillonnak és a radikális baloldal jelöltjének, Luc Mélenchonnak is.
A szavazás a terrorfenyegetettség miatti fokozott biztonsági intézkedések mellett zajlik: 7 ezer katonával és több mint 50 ezer járőröző rendőrrel erősítették meg a választóhelyiségek és a főbb elnökjelöltek biztonságát. Franciaországban fokozott a terrorkészültség, miután 2015 januárja óta 239 ember vesztette életét dzsihadista terrortámadások következtében. Az ország történetében első alkalommal tartanak elnökválasztást rendkívüli állapot idején.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.