Nadia Muradot húgával együtt Észak-Irakból rabolták el 2014-ben az Iszlám Állam (IS) fegyveresei, és ezt követően rendszeresen megerőszakolták és megalázták. Végül sikerült megszöknie, s szakítva a térség íratlan törvényeivel, nem volt hajlandó hallgatni az általa átélt szenvedésekről: részletesen beszámolt arról, hogy fogvatartói rendszeresen verték, és cigarettával égették a bőrét. Azonnal harcot kezdett a hasonló sorsba kényszerített többi nőért, s mindezt úgy tette, hogy az IS fegyveresei megölték hat fiútestvérét, s édesanyját, akit az iszlamisták túl idősnek tartottak ahhoz, hogy szexuális rabságba taszítsák.

A 25 éves Murad, aki 2015-ben megkapta az EU-által alapított Szaharov-díjat, egy évvel később pedig megkapta a Václav Havel-díjat is, a második legfiatalabb Nobel-békedíjas. A legfiatalabb kitüntetett az az akkor 17 éves Malala Yousafzai volt: őt azért tüntették ki 2014-ben a díjjal, mert a lányok oktatáshoz való jogának szavatolásáért harcolt, s ezután szélsőséges iszlamisták életveszélyesen megsebesítették. Murad most az ENSZ jótékonysági nagyköveteként tevékenykedik, s továbbra is azt vallja, a nemi erőszak áldozatainak nem szabad hallgatásba menekülniük, küzdeniük kell a felelősök megbüntetéséért. Részben neki is köszönhető, hogy Németország 2015-ben több mint ezer, az IS elől elmenekült jazidi nőt és gyermeket fogadott be.

AFP / Besar Adem

A Kongói Demokratikus Köztársaságban harcoló milíciák tagjai által a hadviselés részévé tett nemi erőszak ellen már két évtizede harcoló Denis Mukwegét már évek óta lehetséges jelöltként tartották számon. Az orvos olyan nőket kezelt az általa alapított klinikán, akiket a brutálisan fellépő fegyveresek általában nem csak megerőszakoltak, hanem egy életre meg is nyomorítottak: nemi szervüket szétverték, vagy szétvágták, majd félholtra verték őket botokkal és üvegekkel. Voltak olyan napok, amikor tíz műtétet hajtott végre, s akadtak olyan paciensei, akiket hazatértük után ismét megerőszakoltak, így ismét visszakerültek a Bukavuban működő Panzi kórházban dolgozó sebészhez. Az évek során 85 ezer nőt műtött meg, s a páciensek kétharmada csoportos nemi erőszak áldozata volt.

AFP / Thierry Michel

2012-ben négy fegyveres betört a házába, s fogságba ejtették lányát. Amikor Mukwege hazaért, agyon akarták lőni, de végül megúszta a merényletet. A gyilkossági kísérlet után Franciaországba menekült, s ezt követően kórháza a bezárás szélére sodródott. 2013-ban visszatért Kongóba, s repülőjegyét főként egykori páciensei fizették a terményeik eladásából befolyt pénzből. Mukwege többször felszólalt az ENSZ-ben, s azt vádolta a kongói és több más kormányt, hogy nem tesznek eleget az ellen, hogy a fegyveres csapatok a harci stratégia részévé tették a nők szisztematikus megerőszakolását. Az ENSZ egyébként 2008-ban hozta meg az 1820-as határozatot, amely háborús bűncselekménnyé nyilvánította a szexuális erőszak harci eszközként való alkalmazását.