A Fehér Ház közlése szerint az USA most csak felfüggeszti a szerződés betartását, és ha Moszkva megsemmisíti azon fegyvereit, amelyek rendszerbe állításával megsértette az egyezményt, az USA nem mondja fel véglegesen a megállapodást. Ha nem változik Moszkva politikája, akkor az USA hat hónap múlva vonul ki teljesen a szerződésből.

Az INF-szerződés az 500-5500 kilométer közötti hatótávolságú, szárazföldi telepítésű nukleáris fegyvereket tiltja, s az USA szerint az oroszok 9M729-es típusú rakétája, azaz az Iszkander megnövelt hatótávolságú változata sérti az egyezményt. Elemzők szerint, ha az INF-egyezmény megszűnik létezni, újabb fegyverkezési verseny indulhat be a katonai nagyhatalmak között. Moszkva tagadja, hogy bármilyen eszköze megsértené az egyezményt.

A helyzetet bonyolítja, hogy Kína, amely nem részese az egyezménynek, az utóbbi évtizedekben több olyan fegyvert állított rendszerbe, amely megsértené az INF-megállapodást, a szakértők szerint a kínai rakéták közel kilencven százalékára vonatkozna az 1987-ben aláírt  dokumentum. Éppen ezért Moszkva már 2007-ben bejelentette, kivonul az egyezményből, ha azt az USA-n kívül a többi nukleáris hatalom nem fogadja el kötelezőnek magára nézve. Kína azonban nem csatlakozott, így elemzők szerint Moszkva nem feltétlenül bánja a kötöttségek esetleges megszűnését. Márt csak azért sem, mert az USA és szövetségesei fölényben vannak a tengeri, és légi telepítésű rakéták terén.