Kiszivárgott titkos iratok szerint Erdoganék pontosan tisztában voltak vele, mi készül ellenük 2016-ban, de eszük águkban nem volt megakadályozni - inkább kihasználták a helyzetet.
Előre tudtak a készülő puccskísérletről Törökország vezetői, mégsem tettek ellene semmit - írja kiszivárgott bizalmas iratokra hivatkozva az EUObserver. Recep Tayyip Erdogan és társi csupán "ellenőrzött mederbe terelték" a 2016-os eseményeket, megágyazva az elnök egyeduralmának.
A brüsszeli híroldal mindezt egy belső feljegyzés alapján állítja, amit egy svédországi emigrációban élő török újságíró, Ahmet Donmez szivárogtatott ki. Az irat szerzője Serdar Coskun török ügyész, aki a hatalomátvételi kísérlet éjszakáján, 2016. július 16-án részletesen beszámolt nem csak az aznapi, hanem még be sem következett eseményekről is.
Az ügyész többek között azt is leírta, hogy a török légierő harci repülőgépei légicsapást mértek az ankarai parlament épületére és az elnöki palota kertjére,
ami valóban megtörtént, csak éppen négy órával később, mint Coskun írta.
Az azóta a semmítőszék tagjává előléptetett ügyész eleinte nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, később egy török újságnak adott interjújában megerősítette az irat hitelességét, mondván, hibázott, éjjel 1-től reggel 7-ig dolgozott a feljegyezésen, és a végén elfelejtette átjavítani az időpontokat, ezért nem stimmel a dokumentumon szereplő időbélyeg.
Ugyanakkor az EUObserver szerint ez a magyarázat nem kielégítő, ugyanis több olyan esemény is szerepel a dokumentumban, amely egyáltalán nem történt meg. Például Coskun írt a török titkosszolgálat (MIT) székhelyének ostromáról, illetve a különleges erők parancsnokságának és a rendőrség hírszerzési részlegének otthont adó épület lebombázásáról.
Andrew Duff, a hírportál által idézett szakértő hangsúlyozta, hogy a jelek szerint Erdogan emberei pontosan tudták, hogy mi következik, s bizonyos eseményeket hagytak ellenőrzött körülmények között megtörténni, hogy megágyazzanak a tisztogatásoknak, és még a vádiratokat is előre elkezdték megírni a politikai ellenfelekkel szemben.
"Már az események éjszakáján a televíziót nézve is gyanús volt nekem, hogy nem minden az, aminek látszik. Nem értettem például, hogy az isztambuli Boszporusz-híd lezárása hogyan illeszkedik egy valódi államcsíny kereteibe. Az is furcsa volt, hogy Erdogant nem fogták el, egy rendes puccs során az államfő lett volna a fő és talán az egyetlen célpont"
- mondta a European Policy Centre (EPC) brüsszeli elemzőközpont munkatársa.
A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákon kívül közel 250 ember halt meg, s nagyjából kétezren megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Legkevesebb 150 ezer embert függesztettek fel állásából vagy bocsátottak el, mintegy 70 ezret pedig őrizetbe vettek, köztük több mint száz újságírót és sok jogvédőt.
"Az államcsínyt ürügyként felhasználva Erdogan keresztülverte a saját alkotmányos puccsát önnön védelme és hatalmának megerősítése, a hadsereg meggyengítése és a török értelmiség elnémítása vagy száműzetésbe kényszerítése érdekében"
- jelentette ki Duff, aki korábban liberális EP-képviselő volt.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
