A kiszivárogtató tündöklése és bukása

Kiabált és hevesen gesztikulált a láthatóan megöregedett, 47 éves ausztrál újságíró, amikor a követség épületébe behívott brit rendőrök elfogták és egy kisbuszba tuszkolták őt. A tiltakozás valószínűleg annak szólt, amit ő már akkor sejtett, de csak most vált nyilvánossá: a brit hatóságok nem csak azért vették őt őrizetbe, mert 2012 nyarán nem jelent meg az illetékes londoni bíróság előtt, hanem azért, mert egy titkos dokumentumban az USA is kérte a kiszivárogtató kiadását Washingtonnak. Az USA-ban – ha elítélik – akát öt éves börtön várhat rá, az amerikaiak szerint ugyanis a Wikileaks oldalain közzétett titkos dokumentumok sok amerikai állampolgár életét sodorták veszélybe.

Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró érkezik a londoni Westminster bíróságra 2019. április 11-én.

MTI / EPA

Lehetetlen volt kijönni vele

Lenin Moreno ecuadori elnök a letartóztatás perceiben közzétett nyilatkozatban megerősítette, személyesen döntött a közel hét évvel ezelőtt, az elődje által megadott menedék visszavonásról, mivel szerinte Assange a nemzetközi jog, valamint az emberi együttélés szabályait is sorozatosan megsértette.

Bár a politikus nem közölt sok részletet, az utóbbi évek híradásaiból kiderült, hogy az ausztrál újságíró – akinek 2012-ben azért kellett volna megjelennie a brit hatóság előtt, hogy London kiadhassa őt Svédországnak az ott állítólag elkövetett nemi erőszak miatt – nem könnyű ember. A követségi alkalmazottak szerint Assange egyebek mellett nem volt hajlandó rendszeresen tisztálkodni, folyamatosan rendetlenséget csinált a számára kijelölt lakrészben, s sokszor tört ki éles szóváltás a kényszerlakó és a követségiek között. Állítólag megpróbált betörni a követségi számítógépes rendszerbe is, s összetűzésbe került a biztonságiakkal is, amikor ki akarta kapcsolni a biztonsági kamerák egy részét.

Ami pedig a nemzetközi jog megsértését jelenti: sok jel utal arra, hogy Assange követségi évei alatt folyamatosan folytatta kiszivárogtatói és politikai tevékenységét. Az amerikaiak azzal is megvádolták, hogy a Wikileaks-alapítónak köze volt ahhoz, hogy az oroszok állítólag megpróbálták befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás kimenetelét. Mégpedig azzal, hogy részben ő szerezte meg és osztotta meg az oroszokkal a demokrata párt szervereiről ellopott levelezések, illetve egyéb dokumentumok tartalmát, amelyeket végül éppen a Wikileaks oldalain tettek közzé. Az is sokat mondó, hogy 2016 nyarán – a Hillary Clinton elnökjelölt mögött álló demokrata pártot rossz színben feltüntető dokumentumok közzététele előtt – számos orosz vendég látogatta meg Assange-t a követség épületében.

AFP / Ben Stansall

Az orosz kapcsolat

Az ecuadoriaknak egyáltalán nem jött jól Assange politikai tevékenysége, amit az is bizonyít, hogy a nagykövet tavaly letiltotta az újságíró internetelérését és közölte, Assange nem fogadhat látogatókat sem. Ennek ellenére nem hagyta abba a kiszivárogtatást: Moreno annyit elárult, hogy akkor sokallt be teljesen Assange-zsal, amikor idén januárban a Wikileaks a Vatikánnal kapcsolatos dokumentumokat szivárogtatott ki. „Assange ismét beleavatkozott más államok belügyeibe” – mondta az államfő, akit most Assange hívei árulónak és a jog sárba tiprójának neveznek. Annak ellenére, hogy Moreno azt is közölte, a britekkel kötött egezség értelmében London nem adja ki az ausztrált olyan országnak, ahol halálra ítélhetik őt.

Assange egyébként az évek során látványosan közel került a putyini Oroszországhoz. 2012-ben például rendszeresen jelentkezett interjúkkal a Kreml-propagandát terjesztő orosz RT televízióban. Most, amikor Assange-t elvezették a követség épületéből, csak az RT kamerái voltak jelen: az orosz tévé stábja április 5-e óta folyamatosan az épületnél tanyázott, az újságíróknak valószínűleg tudomásuk volt arról, hogy meg vannak számolva a bujkáló újságíró követségi órái.

MTI / EPA / Andy Rain

Julian Assange 2006-ban hozta létre a Wikileaks oldalt, ám az igazi áttörésre 2010-ig kellett várni: a portál ekkor hozta le azokat a képsorokat, amelyeken az látható, amint amerikai katonák Irakban helikopterről lövöldözve ölnek meg polgári személyeket. Assange fő forrása az amerikai hadseregben szolgáló Bradley Manning volt – Manning közben nemet váltott és Chelsea Manningként él tovább – az egyik iraki elemző egységnél dolgozó katona 700 ezer titkos dokumentumot és videót adott át a kiszivárogtatónak.

Manning 2010-ben került őrizetbe, s végül 35 éves börtönbüntetést kapott. Barack Obama amerikai elnök egyik utolsó döntésével 2017-ben megkegyelmezett Manningnek, ám néhány héttel ezelőtt a hatóságok ismét őrizetbe vették őt: most azért, mert nem volt hajlandó tanúskodni a Wikileaks-alapító elleni eljárást folytató hatóságoknak.

Assange egyébként korábban közölte, ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor ő is feladja magát, ám amikor ez megtörtént, továbbra is a bujkálás mellett döntött. Pedig akkor már az is nyilvánosságra került, hogy Stockholmban leállították az ellene kezdett eljárást, és már nem fenyegette őt a svédországi kiadatás veszélye.

AFP / Leon Neal

Snowden az engedetlen

A börtönbe került Manning, és a talán az USA-ba kerülő Assange mellett az Egyesült Államok még az egykori NSA-munkatárs Edward Snowdent szeretné rács mögé juttatni. A jelenleg Oroszországban élő – és helyi források szerint a helyzetet nemigen élvező – Snowden ügye annyiban különbözik Assange-étől, hogy az egykor a szupertitkos amerikai ügynökségnél tevékenykedő Snowden az amerikai titkosszolgálat módszereit tárta a világ elé, s az általa közzétett anyagok nem veszélyeztették közvetlenül az USA-nak és szövetségeseinek dolgozó ügynökök biztonságát.

„Elleneztem azt, amit Manning tett, ő ugyanis teljes mértékben felelőtlen volt. Nyilvánosságra hozott egy hatalmas adathalmazt, és nem tudta, pontosan mi van benne, s hogy mik lesznek a következmények. Míg Manning inkább anarchistaként cselekedett, Snowden polgári engedetlenség miatt tette, amit tett. S pontosan tudta, mit és miért csinál” – írta elemzésében Thomas E. Ricks, amerikai katonai szakértő.

Edward Snowden

AFP / Frederick Florin

Kiszivárogtató elődök

1971-ben Daniel Ellsberg és Anthony Russo lefénymásolt több olyan titkos dokumentumot, amelyekből az derült ki, hogy a vietnámi háború éveiben az egymást követő amerikai kormányok rendre félrevezették az amerikai lakosságot. A „Pentagon papírokat” a New York Times, majd a Washington Post hozta le, s az 1917-es kémkedési törvény alapján a hatóságok vádat emeltek a két kiszivárogtató ellen, s úgy nézett ki, Ellsberg 115, Russo pedig 35 év börtönt kaphat. 1973-ban végül a bíróság felmentette mindkettőjüket, s Spielberg néhány évvel ezelőtt meg is filmesítette a sztorit.