Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"bc21f926-3914-4da8-9fcf-1edc894fee0a","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"Vaszily Miklós megválasztását a jegybank hagyta jóvá.","shortLead":"Vaszily Miklós megválasztását a jegybank hagyta jóvá.","id":"20250312_vaszily-miklos-mbh-bank-felugyelobizottsag-elnok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/bc21f926-3914-4da8-9fcf-1edc894fee0a.jpg","index":0,"item":"6baee520-cd11-4e40-9004-9b0e74e4ef8e","keywords":null,"link":"/kkv/20250312_vaszily-miklos-mbh-bank-felugyelobizottsag-elnok","timestamp":"2025. március. 12. 19:31","title":"Vaszily Miklós lett az MBH Bank felügyelőbizottságának elnöke","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b0506a7a-e67c-4a5a-8dd4-6aa62eb69226","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Trump felhúzta magát az EU whiskyvámján, 200 százalékos borvámmal fenyeget. Az amerikai elnök szerint az EU „kizárólag azért jött létre, hogy kihasználja az USA-t”. Az uniós vámok valójában ellenlépések a Trump által korábban bejelentett acél- és alumíniumvámra.","shortLead":"Trump felhúzta magát az EU whiskyvámján, 200 százalékos borvámmal fenyeget. Az amerikai elnök szerint az EU „kizárólag...","id":"20250313_Trump-felhuzta-magat-az-EU-whiskeyvamjan-200-szazalekos-borvammal-fenyeget","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b0506a7a-e67c-4a5a-8dd4-6aa62eb69226.jpg","index":0,"item":"f99741be-2bf7-4c5f-a1f6-4db17bd8d7e6","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250313_Trump-felhuzta-magat-az-EU-whiskeyvamjan-200-szazalekos-borvammal-fenyeget","timestamp":"2025. március. 13. 13:44","title":"Kocsmai szinten folytatódik az USA és az EU vámháborúja: Trump 200%-kal sújtaná a borokat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c4760b2e-3ac4-487b-b007-6891f5f93a95","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Mark Thiessen konzervatív elemző kifejti, hogy a Fehér Ház szándékait rosszul értelmezik mind a bírálók, mind a Kijev-ellenes tábor hívei. Merthogy az amerikai elnök egyáltalán nem szerelmes Vlagyimir Putyinba, nem akar Moszkvának kedvezni, másfelől nem ellenséges az ukránokkal szemben.","shortLead":"Mark Thiessen konzervatív elemző kifejti, hogy a Fehér Ház szándékait rosszul értelmezik mind a bírálók, mind...","id":"20250312_Washington-Post-Marc-Thiessen-Trump-Ukrajna","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4760b2e-3ac4-487b-b007-6891f5f93a95.jpg","index":0,"item":"baa84c1e-6b94-40e7-88d7-1f3ceab44f97","keywords":null,"link":"/360/20250312_Washington-Post-Marc-Thiessen-Trump-Ukrajna","timestamp":"2025. március. 12. 15:17","title":"A Washington Post kommentátora órákon át beszélt Trumppal, és szerinte sokan félreértik az elnök Ukrajna-politikáját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dea2565a-9bdf-41ad-98c2-e033cb5fedc9","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.","shortLead":"A dolgozók kenyere, ruhája és cipője függ attól, hogy megvédjük az árdrágítók ellen a forintot – mutatták be 79 éve.","id":"20250312_Harc-az-ardragitok-ellen-Filmhirado-1946","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dea2565a-9bdf-41ad-98c2-e033cb5fedc9.jpg","index":0,"item":"7e2d7056-8a96-40db-a5f0-71f02b0bb575","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250312_Harc-az-ardragitok-ellen-Filmhirado-1946","timestamp":"2025. március. 12. 15:30","title":"Harc az árdrágítók ellen! – Ilyen volt a Filmhíradó 1946-ban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ffd052a7-08f0-4077-8fc5-dc5e7275cea6","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A kormány az Alkotmánynak egy meglehetősen konzervatív olvasatával érvel, amit egy korábbi, igaz, a XIX. század végén született legfelsőbb bírósági döntés már egyszer elutasított.","shortLead":"A kormány az Alkotmánynak egy meglehetősen konzervatív olvasatával érvel, amit egy korábbi, igaz, a XIX. század végén...","id":"20250313_trump-szuletes-allampolgarsag-legfelsobb-birosag-usa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ffd052a7-08f0-4077-8fc5-dc5e7275cea6.jpg","index":0,"item":"9b6c4b43-6587-4986-80b0-4efa8d8d1c20","keywords":null,"link":"/vilag/20250313_trump-szuletes-allampolgarsag-legfelsobb-birosag-usa","timestamp":"2025. március. 13. 21:06","title":"Trump arra kéri az amerikai Legfelsőbb Bíróságot, hogy engedélyezzék a születéssel járó állampolgárság megvonását","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"7414a778-c995-4dbe-83f3-e2d5549550e8","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Mark Rutte nem tűnt nyitottnak az ötletre.","shortLead":"Mark Rutte nem tűnt nyitottnak az ötletre.","id":"20250313_trump-rutte-nato-gronland","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/7414a778-c995-4dbe-83f3-e2d5549550e8.jpg","index":0,"item":"d66308c2-5d1e-4d22-a460-b86305e8139b","keywords":null,"link":"/vilag/20250313_trump-rutte-nato-gronland","timestamp":"2025. március. 13. 20:37","title":"Trump a NATO-főtitkár jelenlétében adta elő elképzeléseit Grönland megszállásáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c55d1938-6bbf-4cff-93d8-95c4edc06a44","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz. Egy friss kutatás ugyanis rávilágított, hogy az agy még ilyenkor is meglepően aktív marad, legalábbis erre lehet következtetni a pupilla változásaiból.","shortLead":"Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz...","id":"20250313_nyitott-szemmel-alvas-agyi-aktivitas-eth-zurich-vizsgalat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c55d1938-6bbf-4cff-93d8-95c4edc06a44.jpg","index":0,"item":"c750576a-b6d4-40b8-aa6e-689ef93a626f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250313_nyitott-szemmel-alvas-agyi-aktivitas-eth-zurich-vizsgalat","timestamp":"2025. március. 13. 08:03","title":"Nyitott szemmel kellett aludniuk az embereknek, hogy megfigyeljék őket – és ez egy fontos felfedezéshez vezetett","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"55b960d4-e1ce-4fdf-bfc9-3d8cc0ad6ab4","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Egy kötelezettségszegési eljárás most indult el Magyarország ellen, egy másikban pedig közelebb léptek ahhoz, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.","shortLead":"Egy kötelezettségszegési eljárás most indult el Magyarország ellen, egy másikban pedig közelebb léptek ahhoz...","id":"20250312_Europai-Bizottsag-Magyarorszag-kotelezettsegszeges","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/55b960d4-e1ce-4fdf-bfc9-3d8cc0ad6ab4.jpg","index":0,"item":"e182bc4f-a2ee-41c0-aef3-37847bc1895b","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250312_Europai-Bizottsag-Magyarorszag-kotelezettsegszeges","timestamp":"2025. március. 12. 14:14","title":"Felszólította az Európai Bizottság Magyarországot, hogy ne ássa alá az uniós közös álláspontot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A sajtószabadság hőseként menekült hét évvel ezelőtt Ecuador londoni nagykövetségére Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató oldal alapítója, most viszont rajtakapott bűnözőként zavarták ki a diplomáciai képviselet épületéből, hogy aztán azonnal őrizetbe vegyék őt a brit rendőrök.
Kiabált és hevesen gesztikulált a láthatóan megöregedett, 47 éves ausztrál újságíró, amikor a követség épületébe behívott brit rendőrök elfogták és egy kisbuszba tuszkolták őt. A tiltakozás valószínűleg annak szólt, amit ő már akkor sejtett, de csak most vált nyilvánossá: a brit hatóságok nem csak azért vették őt őrizetbe, mert 2012 nyarán nem jelent meg az illetékes londoni bíróság előtt, hanem azért, mert egy titkos dokumentumban az USA is kérte a kiszivárogtató kiadását Washingtonnak. Az USA-ban – ha elítélik – akát öt éves börtön várhat rá, az amerikaiak szerint ugyanis a Wikileaks oldalain közzétett titkos dokumentumok sok amerikai állampolgár életét sodorták veszélybe.
Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró érkezik a londoni Westminster bíróságra 2019. április 11-én.
MTI / EPA
Lehetetlen volt kijönni vele
Lenin Moreno ecuadori elnök a letartóztatás perceiben közzétett nyilatkozatban megerősítette, személyesen döntött a közel hét évvel ezelőtt, az elődje által megadott menedék visszavonásról, mivel szerinte Assange a nemzetközi jog, valamint az emberi együttélés szabályait is sorozatosan megsértette.
Bár a politikus nem közölt sok részletet, az utóbbi évek híradásaiból kiderült, hogy az ausztrál újságíró – akinek 2012-ben azért kellett volna megjelennie a brit hatóság előtt, hogy London kiadhassa őt Svédországnak az ott állítólag elkövetett nemi erőszak miatt – nem könnyű ember. A követségi alkalmazottak szerint Assange egyebek mellett nem volt hajlandó rendszeresen tisztálkodni, folyamatosan rendetlenséget csinált a számára kijelölt lakrészben, s sokszor tört ki éles szóváltás a kényszerlakó és a követségiek között. Állítólag megpróbált betörni a követségi számítógépes rendszerbe is, s összetűzésbe került a biztonságiakkal is, amikor ki akarta kapcsolni a biztonsági kamerák egy részét.
Ami pedig a nemzetközi jog megsértését jelenti: sok jel utal arra, hogy Assange követségi évei alatt folyamatosan folytatta kiszivárogtatói és politikai tevékenységét. Az amerikaiak azzal is megvádolták, hogy a Wikileaks-alapítónak köze volt ahhoz, hogy az oroszok állítólag megpróbálták befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás kimenetelét. Mégpedig azzal, hogy részben ő szerezte meg és osztotta meg az oroszokkal a demokrata párt szervereiről ellopott levelezések, illetve egyéb dokumentumok tartalmát, amelyeket végül éppen a Wikileaks oldalain tettek közzé. Az is sokat mondó, hogy 2016 nyarán – a Hillary Clinton elnökjelölt mögött álló demokrata pártot rossz színben feltüntető dokumentumok közzététele előtt – számos orosz vendég látogatta meg Assange-t a követség épületében.
AFP / Ben Stansall
Az orosz kapcsolat
Az ecuadoriaknak egyáltalán nem jött jól Assange politikai tevékenysége, amit az is bizonyít, hogy a nagykövet tavaly letiltotta az újságíró internetelérését és közölte, Assange nem fogadhat látogatókat sem. Ennek ellenére nem hagyta abba a kiszivárogtatást: Moreno annyit elárult, hogy akkor sokallt be teljesen Assange-zsal, amikor idén januárban a Wikileaks a Vatikánnal kapcsolatos dokumentumokat szivárogtatott ki. „Assange ismét beleavatkozott más államok belügyeibe” – mondta az államfő, akit most Assange hívei árulónak és a jog sárba tiprójának neveznek. Annak ellenére, hogy Moreno azt is közölte, a britekkel kötött egezség értelmében London nem adja ki az ausztrált olyan országnak, ahol halálra ítélhetik őt.
Assange egyébként az évek során látványosan közel került a putyini Oroszországhoz. 2012-ben például rendszeresen jelentkezett interjúkkal a Kreml-propagandát terjesztő orosz RT televízióban. Most, amikor Assange-t elvezették a követség épületéből, csak az RT kamerái voltak jelen: az orosz tévé stábja április 5-e óta folyamatosan az épületnél tanyázott, az újságíróknak valószínűleg tudomásuk volt arról, hogy meg vannak számolva a bujkáló újságíró követségi órái.
MTI / EPA / Andy Rain
Julian Assange 2006-ban hozta létre a Wikileaks oldalt, ám az igazi áttörésre 2010-ig kellett várni: a portál ekkor hozta le azokat a képsorokat, amelyeken az látható, amint amerikai katonák Irakban helikopterről lövöldözve ölnek meg polgári személyeket. Assange fő forrása az amerikai hadseregben szolgáló Bradley Manning volt – Manning közben nemet váltott és Chelsea Manningként él tovább – az egyik iraki elemző egységnél dolgozó katona 700 ezer titkos dokumentumot és videót adott át a kiszivárogtatónak.
Manning 2010-ben került őrizetbe, s végül 35 éves börtönbüntetést kapott. Barack Obama amerikai elnök egyik utolsó döntésével 2017-ben megkegyelmezett Manningnek, ám néhány héttel ezelőtt a hatóságok ismét őrizetbe vették őt: most azért, mert nem volt hajlandó tanúskodni a Wikileaks-alapító elleni eljárást folytató hatóságoknak.
Assange egyébként korábban közölte, ha Obama megkegyelmez Manningnek, akkor ő is feladja magát, ám amikor ez megtörtént, továbbra is a bujkálás mellett döntött. Pedig akkor már az is nyilvánosságra került, hogy Stockholmban leállították az ellene kezdett eljárást, és már nem fenyegette őt a svédországi kiadatás veszélye.
AFP / Leon Neal
Snowden az engedetlen
A börtönbe került Manning, és a talán az USA-ba kerülő Assange mellett az Egyesült Államok még az egykori NSA-munkatárs Edward Snowdent szeretné rács mögé juttatni. A jelenleg Oroszországban élő – és helyi források szerint a helyzetet nemigen élvező – Snowden ügye annyiban különbözik Assange-étől, hogy az egykor a szupertitkos amerikai ügynökségnél tevékenykedő Snowden az amerikai titkosszolgálat módszereit tárta a világ elé, s az általa közzétett anyagok nem veszélyeztették közvetlenül az USA-nak és szövetségeseinek dolgozó ügynökök biztonságát.
„Elleneztem azt, amit Manning tett, ő ugyanis teljes mértékben felelőtlen volt. Nyilvánosságra hozott egy hatalmas adathalmazt, és nem tudta, pontosan mi van benne, s hogy mik lesznek a következmények. Míg Manning inkább anarchistaként cselekedett, Snowden polgári engedetlenség miatt tette, amit tett. S pontosan tudta, mit és miért csinál” – írta elemzésében Thomas E. Ricks, amerikai katonai szakértő.
Edward Snowden
AFP / Frederick Florin
Kiszivárogtató elődök
1971-ben Daniel Ellsberg és Anthony Russo lefénymásolt több olyan titkos dokumentumot, amelyekből az derült ki, hogy a vietnámi háború éveiben az egymást követő amerikai kormányok rendre félrevezették az amerikai lakosságot. A „Pentagon papírokat” a New York Times, majd a Washington Post hozta le, s az 1917-es kémkedési törvény alapján a hatóságok vádat emeltek a két kiszivárogtató ellen, s úgy nézett ki, Ellsberg 115, Russo pedig 35 év börtönt kaphat. 1973-ban végül a bíróság felmentette mindkettőjüket, s Spielberg néhány évvel ezelőtt meg is filmesítette a sztorit.