Az Anadolu állami hírügynökség szerint az isztambuli Taksim téren 14 embert állítottak elő, mert a tüntetési tilalom ellenére nem tettek eleget a hatóságok felszólításának, hogy vessenek véget a menetüknek, és ellenálltak a rendőrségi intézkedésének. "A nyílt tereket nem lehet lezárni az emberek előtt" – skandálták a demonstrálók a Taksim tér közelében.
A térhez vezető utakat a hatóságok lezárták, a téren pedig a biztonsági szervek jelentős erőkkel voltak jelen. Idén nem voltak olyan jelentősebb összetűzések, mint korábban.
AFP / Yasin Akgul
A Taksim tér neve szorosan összefonódott a törökországi május 1-jei megmozdulások történetével. 1977-ben 34 ember halt meg a téren, miután egy közeli épületből tüzet nyitottak a tüntető tömegre. A téren több mint három évtizeden át tilos volt munkásokmegmozdulást rendezni.
A Taksim téren csak 2010-ben engedélyezték ismét a május 1-jei tüntetéseket. A megmozdulásokat azonban – miután újból erőszakba torkolltak – 2014-ben ismét kitiltották a térről.
A kormány által engedélyezett május 1-jei tüntetéseken az isztambuli Bakirköy kerületben a szakszervezetek tagjai és politikusok vettek részt, soraikban az újonnan megválasztott isztambuli főpolgármesterrel, Ekrem Imamogluval.
Isztambulban idén különösen feszült a politikai helyzet: az ellenzéki Imamoglu március 31-i helyhatósági választási győzelmét követően a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezett az eredmény ellen, és a voksolás megismétlését követelte. A választási bizottság várhatóan hétfőn dönt az ügyben.
AFP / Yasin Akgul
Törökország emellett hónapok óta gazdasági válsággal küzd. Különösen az olyan nagyvárosok, mint Ankara és Isztambul lakói kerültek nehéz helyzetbe az erősen megnövekedett megélhetési költségek miatt.
A bakirköyi tüntetés résztvevői komoly aggodalmunknak adtak hangot a növekvő infláció és a magas munkanélküliség miatt.
