A nemzetközi kutatócsoport adataira hivatkozó Nature-cikk szerint a Peking közelében lévő térségben levegőbe eregetett CFC-gázok a 2013 óta tapasztalt kibocsátásnövekedés 40-60 százalékáért felelősek. A tanulmány szerint a CFC-11-es gázokból 2014-2017 között hétezer tonnával került több a levegőbe, mint a 2008–2012 közötti időszakban.
A korábban a hűtőszekrények töltőgázaként, valamint dezodorok hajtógázaként is használt CFC-gázok a fő okozói annak, hogy az utóbbi évtizedekben elvékonyodott, egyes helyeken pedig el is tűnt a Földet a Nap ultraibolya sugárzástól védő ózonréteg. Az anyag használatát a Montréali jegyzőkönyv tiltotta meg, s évekig úgy tűnt, hogy a veszélyes anyag végleg eltűnik az atmoszférából. „A növekvő CFC-kibocsátás következménye az lehet, hogy akár évtizedekkel is meghosszabbodhat az az idő, amelyre szükség van a Déli-sark körzetében lévő ózonlyuk megszűnéséhez” – idézte a DW német hírportál a tanulmányt.
A tudósok 1985-ben fedezték fel a növekvő ózonlyukat, s a Montréali jegyzőkönyvet 1987-ben fogadták el.
