Németh András
Németh András

Súlyos harcok dúlnak Észak-Szíriában az országba behatolt török erők és a térséget évek óta ellenőrző kurd milíciák között. A polgári lakosság ezerszámra menekül, helyi források szerint már nyolc polgári személy halt meg a támadásokban, az áldozatok között gyerekek is vannak. Trump elnök pedig megmagyarázta, miért nem segít a kurdoknak, és hogy miért menekülnek majd Európába az Iszlám Állam katonái.

A legsúlyosabb harcok a török-szíriai határ közvetlen közelében lévő Tal Abjad nevű város közelében dúlnak, ahol a török hadsereg előbb légierővel és nehéztüzérséggel támadott, majd megkezdődött a gyalogsági előrenyomulás is. A kurd hatóságok általános mozgósítást rendeltek el, mindenkit arra kértek, induljon el a határ felé, és segítsen megvédeni a kurdok által létrehozott, hivatalosan el nem ismert államot, Rodzsavát.

Szíriai családok menekülnek a bombázás elől az északkelet-szíriai Rasz al-Ajn településen 2019. október 9-én.
©

Török források szerint a 2016 óta harmadik szíriai török betörés célja, hogy Tell Abiad és a tőle 100 kilométerre lévő Rasz al-Ajn között egy 20-30 kilométer mélységű biztonsági zóna jöjjön létre a határ szíriai oldalán. Ebbe a térségbe pedig Ankara be akarja telepíteni a jelenleg Törökországban élő mintegy 3,6 millió szíriai menekült több mint felét, kétmillió embert. A nemzetközi segélyszervezetek szerint a török politika etnikai tisztogatást jelent, hiszen Ankara szándékosan meg akarja változtatni a térség nemzetiségi összetételét, és el akar űzni több százezer szíriai kurdot a határ térségéből.

Törökország ugyanis úgy véli, hogy a Szíriában élő kurdok közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Törökországban terrorista szervezetként számon tartott Kurd Munkáspárttal, ez pedig Ankara szerint komoly biztonsági kockázatot jelent az ország számára. A mintegy negyvenmillió kurd egy tömbben él több állam – Törökország, Irán, Irak és Szíria – területén, s több kurd szervezet is céljának tartja a független Kurdisztán létrehozását.

A török haderő bombázásának füstje száll szíriai területen, a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Akcakale településéről fényképezve 2019. október 9-én.
©

Bizonytalan sorsú IS-harcosok

A török támadás következtében kiszámíthatatlanná vált, mi történik majd az Iszlám Állam (IS) kurd területeken őrzött mintegy 12 ezer volt katonájával. A foglyokat – akik között legalább négyezer külföldről érkezett harcos is van – hét börtönben, illetve táborban tartják fogva, ezek közül több viszonylag közel van a határhoz. Kurd források szerint az egyik börtönt már találat érte. Elemzők szerint félő, hogy a harcok miatt a volt IS-harcosok egy része kiszabadul, s a térségben ismét megerősödik a szélsőséges mozgalom.

Miközben a kurdok azt kérik az USA-tól és az európai hatalmaktól, hogy hozzanak létre repülési tilalmi övezetet a harcok sújtotta térségben, a nemzetközi visszhang egyelőre meglehetősen visszafogott. Az EU egy, az inváziót nem túl erős szavakkal elítélő közleményben azt írta, hogy a törökök által tervezett biztonsági zóna aligha fog megfelelni a menekültek hazatéréséhez szükséges nemzetközi feltételeknek. Az eredetileg előzetes figyelmeztetésnek szánt uniós közleményt csak a támadás megindítása után tették közzé, a Der Spiegel német hetilap szerint a nyilvánosságra hozatal a miatt késett, hogy a Törökországot jó barátként számon tartó Magyarország szerda reggel magyarázat nélkül megpróbálta megvétózni a nyilatkozatot, s csak fél nappal később fogadta el a szöveget. A Spiegel információit a Twitteren Várhelyi Olivér brüsszeli EU-nagykövet ugyan cáfolta, de annyi alapja lehetett, hogy az utóbbi hónapokban többször előfordult, hogy Budapest blokkolta az EU külpolitikai akcióit.

A NATO sem volt túl határozott, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt hangsúlyozta, a NATO-tagállam Törökország biztonsági aggályai megalapozottak, ám az észak-atlanti szövetség azt reméli, hogy Ankara visszafogottan, és arányosan lép fel a katonai akció során. A válság miatt öt európai állam kérésére összeül majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, de nagyon valószínűtlen, hogy a testület komolyan elítélné a katonai akciót.

Török katonák bevetésre készülnek a Béke Forrása fedőnevű hadművelet kezdetén a Szíriával közös határnál, a délkelet-törökországi Sanliurfa tartomány Akcakale településénél 2019. október 9-én.
©

Trumpi történelemlecke

Donald Trump amerikai elnök – aki gyakorlatilag zöld utat adott a török támadással azzal, hogy elrendelte a térségben állomásozó amerikai erők visszavonását – elmagyarázta, miért nem áll ki az USA határozottabban a kurdok mellett.

A kurdok és a törökök már évszázadok óta harcolnak egymás ellen. A kurd harcosok nem segítettek bennünket a második világháborúban, és nem segítettek a normandiai partraszállás során sem. Ennek ellenére mi szeretjük a kurdokat

– mondta az amerikai elnök.

A kurdok – akik öt éven keresztül az USA szövetségeseként harcoltak az IS ellen a térségben, változatlanul árulásként élik meg az amerikai döntést, és azt hangsúlyozzák, a harcok kitörése miatt tartós krízis alakulhat ki a térségben, és újra megerősödhet az Iszlám Állam. Trumpot viszont szemmel láthatóan nem érdekli különösebben, mi lesz az IS-harcosokkal, ha elmenekülnek. “Begyűjtjük a legveszélyesebbeket, és biztonságos helyre telepítjük át őket” – mondta. Majd amikor megkérdezték őt, mi lesz az IS-ben harcolt európai harcosokkal, közölte:

Európába fognak szökni, hiszen oda akarnak eljutni. Haza akarnak menni.

Trump hozzátette: az európai kormányoknak számtalan lehetőségük lett volna arra, hogy őrizetbe vegyék az IS-be belépett, majd fogságba esett állampolgáraikat, ám ezt az érintett országok nem voltak hajlandóak megtenni.

©

Miniszteri magyarázkodás

Közben Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt magyarázta, hogy nem igazak azok az állítások, melyek szerint Washington zöld utat adott volna a török támadás megindításához. Bár az amerikai demokrata és republikánus politikusok jó része elítélte az amerikai erők visszavonását és a kurdok “szégyenletes elárulását”, Pompeo megvédte a döntést, és azt mondta, a törökök joggal aggódtak a szíriai események miatt, mert valódi volt a délről érkező terrorista fenyegetés.

A törökök egyébként azt állítják, hogy a szíriai akciót részletesen egyeztették Trump elnökkel. “Trump elnök és Erdogan elnök megállapapodásra jutott arról, hogy pontosan milyen is legyen a hadművelet” – mondta a török államfő egyik tanácsadója, Gülnur Aybet.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Hulusi Akar török védelmi miniszterrel beszél telefonon ankarai hivatalában 2019. október 9-én.
©

Oroszország is képben van

A jelek szerint Recep Tayyip Erdogan biztosra akart menni a támadás megindítása előtt, ugyanis nem csak Trumppal egyeztetett, hanem Vlagyimir Putyin orosz államfővel is. Ankarai közlések szerint a török vezető közölte, az akció után biztonságosabb hely lesz Szíria északkeleti része. Valószínűleg az egyeztetésnek tudható be, hogy Oroszország egyelőre nem reagált érdemben arra, hogy egyik szövetségese lövi a másik szövetségese országát: Moszkva ugyanis jelentős katonai erővel van jelen Szíriában, s az orosz erők Bassár el-Aszad államfő hadseregét segítik a felkelők kezén lévő területek visszafoglalásában.

Oroszország annak ellenére nem szólalt még meg, hogy 2015-ben amiatt alakult ki néhány hónapig tartó válság a török–orosz kapcsolatokban, hogy a török légierő lelőtt egy Szíria felől török területre behatoló orosz Szuhoj–24-es harci gépet. Azóta viszont Erdogan bocsánatkérésével rendeződött a viszony, s Ankara – a NATO ellenkezése ellenére – megvásárolhatta a legmodernebb orosz légvédelmi rakétavédelmi rendszert.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A játékautók más szintje ez a pedálos Tatra, ami pedálos Skodákat szállít

A játékautók más szintje ez a pedálos Tatra, ami pedálos Skodákat szállít

Nem oldódott meg a legendás pilótanő eltűnésének rejtélye

Nem oldódott meg a legendás pilótanő eltűnésének rejtélye

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

A magyar Eximbank 382 millió eurós hitelkeretet ad a Türk Tanács tagállamainak

A magyar Eximbank 382 millió eurós hitelkeretet ad a Türk Tanács tagállamainak

Tarlós nem veszi át a képviselői mandátumát a fővárosban

Tarlós nem veszi át a képviselői mandátumát a fővárosban