szerző:
Horn Andrea
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az évszázad tájfunja közeledik Japán felé: a Hagibisz olyan erős és pusztító lehet, mint az a vihar, az Ida, amelyik 1958-ban több mint ezer ember életét követelte. A jövő évi olimpiát a tájfunszezon közepén rendezik majd, de nem ez az egyetlen veszély, amely a sportolókat és a szigetországba érkező több százezer nézőt fenyegeti.

A Hagibisz még el sem érte a szárazföldet, már halálos áldozatot követelt: a szupertájfunt megelőző heves széllökések szombaton felborítottak egy autót, vezetője meghalt. A trópusi vihar helyi idő szerint szombaton este éri el a legnagyobb japán szigetet, Honsút. A várakozások szerint rekordmennyiségű csapadékot zúdít Japánra, pusztító erejű széllökései pedig hatalmas hullámokat korbácsolnak majd. A hatóságok 7,6 millió embernek javasolták, hogy készüljön fel a kimenekítésre, és 1,7 milliónak pedig közvetlen evakuálási ajánlást adtak.

Az országban zajló rögbi-világbajnokság két mérkőzését és a Formula–1-es Japán Nagydíj szombatra tervezett szabadedzéseit és időmérőjét is törölték, illetve vasárnapra halasztották.

Abe Sinzó japán miniszterelnök arra szólította fel kabinetje tagjait és a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden lehetségest a lakosság biztonságának megóvása érdekében.

©

A vihar miatt Tokió két nagy repülőtere is csökkentett módban üzemel majd a hétvége első napján, a légitársaságok ezernél is több járatot nem indítanak el, a szupervonatok sem közlekednek Tokió és Nagoja között, és a fővárosi metróközlekedést is felfüggesztik, amikor a Hagibisz lecsap. Nem nyit majd ki a tokiói Disneyland, több gyárban leáll a termelés, számos üzlet is zárva marad majd szombaton – igaz, a boltok egy részében már így is elkapkodták a készleteket.

Nem újdonság

Mi a tájfun?
A tájfun éppen olyan trópusi vihar, mint a hurrikán vagy a ciklon, csak az elnevezésükben különböznek – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján. A trópusi ciklon egy alacsonynyomású, rendezett cirkulációjú, trópusi vagy szubtrópusi óceánokon keletkező nagy energiájú időjárási rendszer. Frontok nincsenek benne, és számottevő hőmérsékletkülönbség sem. Átmérőjük párszáz kilométer, élettartamuk átlagosan néhány nap. Az 5. és a 30. szélességi fok között jönnek létre, és akkor válnak hivatalosan hurrikánná, tájfunná vagy ciklonná, amikor a legerősebb széllökések elérik bennük az óránként 120 kilométeres sebességet.

A japánoknak persze nem újdonság, hogy tájfun tépázza őket. A "szezonban", május és október között évente átlagosan 11 közelíti meg a szigetországot – többségük július és szeptember között – a Csendes-óceánon kialakuló 26 tájfun közül, három pedig földet is ér. Legutóbb egy hónapja pusztított trópusi vihar Japánban: a Fakszaj tájfun miatt napokra áram nélkül maradt 900 ezer háztartás, 30 ezer lakóépület pedig megrongálódott a Tokiótól északra fekvő Csiba prefektúrában. A helyreállítás még mindig nem fejeződött be.

Annak ellenére keletkezett kár ennyi házban, hogy Japánban 1981 óta csak olyan épületeket lehet felhúzni, amelyek megfelelnek a katasztrófavédelmi előírásoknak: olyan tervek alapján, anyagokból és kivitelezéssel készülnek, hogy ellenálljanak a földrengéseknek, tájfunoknak és az erős havazásnak. Az utakat és a part menti védműveket is ennek megfelelően kivitelezik.

©

Az önkormányzatok időről időre olyan kiadványokat küldenek (pdf), amelyekben emlékeztetik a lakosokat arra, mit kell tenniük, ha természeti katasztrófa sújtja a környéket, és rendszeresen tartanak biztonsági riadókat is – az iskolások például minden hónapban gyakorolják, hogyan kell minél gyorsabban az iskolapad alá bújni, miként lehet a lehető leggyorsabban elhagyni az épületet, hova érdemes menekülni, és kitől kell segítséget kérni. Még napja is van Japánban a katasztrófavédelemnek, a szeptember 1-je, mégpedig az 1923-as nagy tokiói földrengés emlékére.

Persze az olyan erősségű tájfunok, mint a Hagibisz, még arrafelé is ritkák, nem csoda, ha a hatóságok most igyekeznek felkészíteni a lakosságot a várható nehéz helyzetekre: a fennakadásokra a közlekedésben, az ellátásban, az áram- és vízszolgáltatásban. A katasztrófavédelem szerint érdemes például minden lehetséges edényt, de még a kádat is vízzel megtölteni, zseblámpát, elemes kisrádiót beszerezni, ragasztószalaggal leragasztani az ablakokat, hogy ne szóródjon szét az üveg, ha betörne, és teletankolni az autókat, szükség esetére.

Na, és mikor lesz az olimpia?

Lehetnek a japánok akármilyen felkészültek és higgadtak, ha jövő nyáron, az éppen a tájfunszezon kellős közepén, július 24. és augusztus 9. között megrendezendő olimpiai játékokra várt nagyjából 600 ezer ember nem lesz az. Ez az óriási embertömeg mind Tokióba és annak környékére érkezik majd, és már pusztán az hatalmas feladat lesz, hogy az egyébként is a végletekig zsúfolt városban közlekedni tudjon. Ha ebben az időszakban csapna le ott egy tájfun, az nagyon súlyos következményekkel járna.

©

A szervezők is tudják ezt, ezért a Fakszaj szeptember eleji pusztítása nyomán siettek közölni: aggodalomra semmi ok, az olimpia idejére minden eshetőségre fel lesznek készülve. Azt ugyanakkor elismerte a szervezőbizottság alelnöke, hogy jobban össze kell majd hangolni a hatóságok együttműködését 2020 nyarára.

Azt már korábban, az év elején bejelentették: felállítanak egy "időjárásközpontot", amelynek az lesz a feladata, hogy segítsen megóvni a résztvevőket és a nézőket az időjárás viszontagságaitól. A tervek szerint a központ azonnali értesítéseket, riasztásokat küld majd a versenyhelyszínek közelében tartózkodók mobiltelefonjára, ha a beérkező meteorológiai adatokból veszélyes jelenség kialakulása várható.

Nemcsak a viharoktól kell tartani

A szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban nem a tájfunoktól tart leginkább, hiszen előfordulhat, hogy az olimpiai – és az augusztus 25. és szeptember 6. között megrendezendő paralimpiai – játékok ideje alatt egyáltalán nem jár arra majd egy sem. Ami viszont biztosan lesz az akkor, az a hőség.

©

Mi is többször beszámoltunk a Japánt elérő hőhullámokról, amelyek 40 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket hoztak magukkal, és amelyek miatt az elmúlt két nyáron több mint ezer ember halt meg, és több tízezer került kórházba. A japán nyarak hosszú ideje ilyen perzselőek, nem véletlenül kezdődött az1964-es tokiói olimpia október 10-én.

Már megint az amerikaiak

Hogy a jövő évit vajon miért nem tolták későbbre, miért éppen a tájfunszezon közepén, a nyár legforróbb napjain versenyeznek majd a világ legjobbjai? "Az egész az amerikai tévék miatt van" – mondta a The New York Timesnak Dick Pound, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, aki korábban a televíziós jogok elosztását felügyelő csapat elnöke volt a szervezetben.

Hivatalosan a NOB szabja meg az ötkarikás játékok programját és azt, hogy a játékoknak július 15. és augusztus 31. között kell lezajlaniuk – megjegyzik persze, hogy lehetnek különleges esetek. A szervezet bevételének közel háromnegyede azonban a közvetítési jogok értékesítéséből származik, annak fele pedig az NBC-től, könnyű tehát belátni, miért hajlik arra, hogy kedvére tegyen az amerikaiaknak. Júliusban és augusztusban ugyanis viszonylag kevés a sportközvetítés az Egyesült Államokban, ősztől azonban, amikor beindul a baseballbajnokság rájátszása és elkezdődik az amerikaifutball-liga, már csak nagyon nehezen lehetne a programba zsúfolni az olimpiai közvetítéseket.

Triatlonisták a célban a kegyetlen hőségben megtartott olimpiai kvalivfikációs versenyen Tokióban, 2019. augusztus 15-én.
©

Legutóbb a 2000-es sydney-i játékokat tolták őszre, akkor szeptemberben zajlott az olimpia – és az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy ezt követte a legkevesebb amerikai néző. Legutóbb az ugyancsak a 2020-as rendezésre ácsingózó Doha próbálkozott hasonlóval, az ő pályázatukban az extrém nyári hőmérsékletekre hivatkozva az októbert jelölték meg rendezési időpontnak, de elvéreztek. A NOB arra hivatkozott, hogy az őszi rendezésnek jelentősen és akár hosszú távon is negatív hatása lenne a nézőszámra.

A tokiói pályázók viszont nem kockáztattak, nyári időpontokat ajánlottak, és úgy fogalmaztak: ezen időszak enyhe és napos időjárása ideális a sportolóknak, hogy a legjobbjukat nyújthassák. Richard Peterkin, aki már négy éve NOB-tag volt, amikor 2013-ban Tokiónak ítélték a rendezést, azt mondta az NYT-nak: az időjárás kérdése az egész pályázati szakaszban egyszer sem vetődött fel.

Változott a helyzet

Ha akkor nem került elő a téma, most, kevesebb mint 300 nappal a játékok kezdete előtt, kétségkívül ez az egyik legfontosabb. A szervezők kénytelenek az amúgy is elszállt költségvetést még tovább feszíteni és dollármilliókat költeni, hogy biztosítsák a résztvevők, az önkéntesek és a látogatók biztonságát.

Ötletekből nincs hiány: a metrómegállókhoz sátrakat állítanak, ahol hűsölhetnek a látogatók, vízvételi lehetőséget biztosítanak majd városszerte, a szabadtéri eseményekre látogatóknak legyezőt, napellenzőt és jéggel teli csomagokat osztanak majd. A hajnalban elrajtoló maratonisták útvonalán olyan burkolatot készítenek, amely állítólag visszaveri a hőt, így több fokkal csökkenti a környezetében a meleget – egy kormányzati kutatás szerint azonban fabatkát sem ér.

©

De nem ez a legkétségbeesettebb elképzelés. A szeptember eleji kajak-kenu tesztversenyen a szervezők hóágyúval lőttek műhavat a nézőkre, hogy megnézzék, mennyire hatékonyan hűti őket  A BBC szerint a kísérlet nem hozott sikert: néhány pillanatig biztosan jelentett némi felfrissülést, de a hőmérséklet változatlan maradt, előtte és utána is 25,1 fokot mértek.

És ez még semmi. A szervezők azt javasolják a tokiói boltosoknak: a játékok ideje alatt hagyják majd nyitva az üzleteik ajtaját, hogy benn működő légkondicionálók lehűtsék kinn a levegőt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vastag csekkel lépett ki saját cégéből az Android atyja, befuccsolhat a mobilja

Vastag csekkel lépett ki saját cégéből az Android atyja, befuccsolhat a mobilja

Horvát valóságshow-sztár állítja, hogy ott volt Borkai adriai buliján

Horvát valóságshow-sztár állítja, hogy ott volt Borkai adriai buliján

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Hatalmát mentené Erdogan a szíriai offenzívával

Hatalmát mentené Erdogan a szíriai offenzívával

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban