A bírókat érintő új lengyel szabályozás értelmében a jelenlegi 67 évről a férfiak esetében 65 évre, a nőknél pedig 60 évre csökkentenék le a nyugdíjkorhatárt. Az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint a végrehajtó hatalom politikai befolyást szerezne az igazságszolgáltatás fölött azzal, hogy lehetőséget ad az igazságügyi miniszternek arra, hogy egyes bírák esetében eltekintsen a korhatárt elért személyek nyugdíjba vonulásától. „A függetlenség egyik feltétele, hogy a bíróságok teljes mértékben önállóan és pártatlanul végezhessék a munkájukat” – olvasható a döntés magyarázatában.
A 2015-ben hatalomra került Jog és Igazságosság (PiS) átfogó igazságszolgáltatási reformot kíván végrehajtani Lengyelországban, és az EUB az idén már az átalakítás azon elemét is az unió értékeivel ellentétesnek minősítette, amely a legfelső bíróság tagjainak visszavonulási szabályait alakította át.
Az EU 2017-ben már elindította Lengyelország ellen az EU alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, amelynek vége akár az is lehet, hogy az alapértékek megsértése miatt megvonják az ország szavazati jogát. A 7. cikkely elővételének egyik indoka az volt, hogy az igazságszolgáltatási reformmal Lengyelországban megnőtt a jogállamiság megsértésének a veszélye.
Az EU bírálata ellenére Varsóban folytatni akarják a reformot, a hivatalos indoklás szerint a cél az, hogy egyszerűsítsék a rendszert, és a jelenlegi négyszintű szisztémát háromszintűvé alakítsák át. A reform ellenzői viszont azt állítják, az átalakítások célja, hogy a hatalom megszabaduljon a rendszer számára kényelmetlen bíráktól.
