szerző:
hvg.hu

Egyre gyakoribbak lesznek a Velencét elöntő árvizek, és a tervezett, ám kínos lassúsággal épülő gátrendszer sem lehet alkalmas arra, hogy megmentse a részben cölöpökön álló olaszországi várost.

A héten többször is víz alá került Velence területének 85 százaléka. A város egyes területeit másfél méteres víz borította: az ár a partra sodort hajókat, és elöntötte az otthonok és üzletek többségét. Ketten meg is haltak: egy hetvenéves embert agyonütött az áram, amikor bekapcsolta a szivattyút, a másik áldozatot pedig a rendőrök egy lakóházban találták meg.  

©

A közlekedés is megbénult, a víz elmosta a hajóhidak és pontonok jó részét, így a lakóknak, illetve a szállóvendégeknek sok esetben az ablakokon keresztül kellett bemászniuk az épületbe. Furcsa módon az árvíz miatt tüzek is keletkeztek: a rövidzárlatok nyomán megannyi épület kigyulladt, többek között a modern művészetek múzeumában csaptak fel a lángok. 

A helyiek – akik már többször is kikeltek a Velencét sújtó turistainvázió miatt – aligha zárták most a szívükbe a városba látogató vendégeket. A gumicsizmás turisták ugyanis vidáman készítették magukról a szelfiket az elöntött utcákon és tereken, miközben a velenceiek próbálták kimenteni értékeiket a víz alá került épületekből.   

Velencében viszonylag gyakoriak az árvizek, átlagosan ötévenként kerül víz alá a város egy-egy része. Viszont a mostanihoz hasonló pusztító özönvíz – aqua alta – viszonylag ritka, legutóbb 1966-ban volt hasonlóan súlyos a helyzet.  (Akkor egyébként hét centiméterrel magasabb volt a legmagasabb vízszint, mint most.) Ráadásul a város sűrűn lakott részei mindössze 1,1-1,4 méterrel helyezkednek el a tengerszint fölött, s az egyik legmélyebben fekvő rész éppen a világhírű Szent Márk tér. A legutóbbi, pénteki árvíz után le is zárták a teret, s csak a fertőtlenítés után lehet majd újra sétálni a városközpontban.  

Szerencsétlen egybeesés

Az árvíz kialakulásához több tényező kellett: a telihold miatt az árapály hatása jobban érvényesült, így magasabb lett a dagály, erős szél fújt, és napokig tartó komoly esőzés emelte a folyók vízszintjét. A károk az első becslések szerint egymilliárd eurót tesznek ki. Megrongálódott a Szent Márk bazilika is, a helyiek szerint az épület strukturális károkat szenvedett, s amikor visszahúzódik a víz, és kiszáradnak a falak, lehullhat a csempék és mozaikok egy része.   

A velenceiek szerint azonban meg lehetett volna akadályozni a város épületeit és lakóit fenyegető természeti katasztrófát. Például azzal, ha elkészült volna az eredetileg 2011-re tervezett gátrendszer, a több mint hatmilliárd dollárba kerülő MOSE, amely elzárná a szigetekre és cölöpökre épült várost a tengertől: a Velence előtti lagúna három bejáratához tervezett gátak építését 2003-ban kezdték el, és a kiemelkedő, illetve lesüllyedő, több sorban elhelyezett fémfalak akár három méter magas ár ellen is megvédenék a várost. De nem védi: az építkezést korrupció, sikkasztás, késés és költségtúllépés kíséri, 2014-ben azért kellett lemondania az akkori polgármesternek, Giorgo Orsoninak, mert bűntársaival együtt dollármilliókat tett zsebre a gátépítésre szánt összegből. Orsonit és több társát le is ültették a sikkasztás miatt. 2013-ban amúgy Giancarlo Galant, a velencei térség kormányzóját – és a Berlusconi-kormány államtitkár-helyettesét – kapták rajta sikkasztáson: a politikus 12 millió eurónyi kenőpénzt fogadott el különféle építkezési cégektől. 2014-ben az exkormányzó bűnösnek vallotta magát, és 2 év 10 hónap börtönt kapott.

A gát sem elég

Miközben késik a gát befejezése, már kiderült: az eredetileg 80-100 évre tervezett védmű is csak azt teszi lehetővé, hogy a város időt nyerjen. Velence az 1950-1970 közötti 15 centiméteres süllyedés után továbbra is egyre mélyebbre kerül. Az évente kétmilliméteres süllyedést az okozza, hogy az adriai lemez, amelyen a város fekszik, fokozatosan becsúszik az Appeninni-félsziget alá. Közben látványos a talajerózió is, s e miatt a partmenti szakaszok egy része beleomlik a tengerbe.

©

És persze emelkedik a vízszint is. Az 1984-ben kezdeményezett MOSE-projekt tervezői azzal számoltak, hogy 2100-ig az Adriai-tenger vízszintje legfeljebb 22 centiméterrel nő majd, ám a tudósok most már azt sem tartják kizártnak, hogy az évszázad végére egyméteres lesz a vízszintemelkedés.  Az a legnagyobb gond, hogy ha valóban közel egy méterrel emelkedne a vízszint, úgy a gátakat állandóan kiemelve kellene tartani. „Viszont a kapukat néha le kell engedni, évente legalább hússzor. Be kell ugyanis tartani a karbantartási szabályokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a MOSE az állandóan magas vízszint miatt 30-40 év múlva már nem lesz képes ellátni feladatát” – vélekedett Georg Umgiesser, német tengerkutató.

A rendkívüli állapotot elrendelő Luigi Brugnaro jelenlegi polgármester – aki szerint a mostani árvíz térdre kényszerítette városát – is azt hangsúlyozta, hogy a következő évtizedekben az emelkedő tengerszint végveszélybe sodorhatja Velencét.  Véleményét azokra a tanulmányokra alapozza, amelyek szerint, ha nem tesznek komolyabb lépéseket a város megvédelmezésére, az száz éven belül véglegesen víz alá kerül.  Brugnaro azt ígérte, hogy felgyorsítják a gátépítést, a római kormány pedig – összeg megnevezése nélkül – közölte: megsegíti a turisták között is népszerű várost.  Addig is, egyelőre annyi a vállalás, hogy a gátrendszer 2022-re teljes mértékben üzemképes lesz. Addig meg csak reménykedni lehet, hogy a mostanihoz hasonló árvizek valóban igen ritkák.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fizetett, mégis jól meglepődött az autós, aki pénteken Kapuváron parkolt

Fizetett, mégis jól meglepődött az autós, aki pénteken Kapuváron parkolt

Krzysztof Zanussi: A populizmus Európa öngyilkosságának harmadik felvonása lehet

Krzysztof Zanussi: A populizmus Európa öngyilkosságának harmadik felvonása lehet

Húsz évet kapott az óvónőt lelövő férfi

Húsz évet kapott az óvónőt lelövő férfi

A HVG volt újságírója veszített az Alkotmánybíróságon

A HVG volt újságírója veszített az Alkotmánybíróságon

Megszólalt a szakma a Színművészetit ért támadások miatt

Megszólalt a szakma a Színművészetit ért támadások miatt

Rászabadítják a közutakra a Nissan 330 millió forintos hiperautóját

Rászabadítják a közutakra a Nissan 330 millió forintos hiperautóját