Franciaország volt az első európai állam, ahol koronavírus-fertőzést regisztráltak – ez január 24-én történt –, az első hullámban 12-en betegedtek meg, és közülük egy személy, egy 80 éves kínai turista vesztette életét. A második hullám február végén, Olaszország felől érte el az országot és azóta minden nap találnak újabb betegeket. Péntek volt az eddigi legrosszabb nap, 19 új beteget regisztráltak. Jelenleg 57 fertőzöttről tudnak, s közben meghalt a járvány első francia állampolgárságú áldozata is, egy hatvanéves franciatanár.

Szűrés, szűrés és szűrés

Az újabb megbetegedések miatt válságtanácskozást tartott a francia kormány, s az ország új egészségügyi minisztere, Olivier Véran bejelentette, hogy az eddigiek mellett további hetven kórházat készítenek fel a koronavírus-fertőzésben szenvedő betegek kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a 38 egyetemi, illetve szakosodott kórházzal együtt, már 108 intézményben képesek hatékonyan és biztonságosan kezelni a betegeket. A párizsi kormány szerint mostanra sikerül elérni, hogy minden franciaországi megyére jut egy felkészített kórház.

Emmanuel Macron francia elnök meglátogatja a Pitie-Salpetriere kórházat Párizsban, itt hunyt el a koronavírus első francia áldozata

MTI / EPA / AFP pool/Martin Bureau

E mellett fokozzák a szűrések számát is, a koronavírusosok kezelésére kijelölt Marseille-i egyetemi kórház jelenleg naponta ezer teszt elvégzésére képes. A minisztérium több tízmillió védőfelszerelésre – egyebek mellett maszkra, illetve kesztyűre – adott le rendelést. A most megrendelt maszkok már hatékonyabbak lesznek, mint az egyébként a boltokból szinte mindenhol felvásárolt „hétköznapiak”, amelyek a szakértők szerint legfeljebb arra jók, hogy a már megfertőzött személyek nem adják át könnyen a betegséget másoknak.  

Elmarad a határzár

A párizsi kormány ugyanakkor úgy döntött, nem zárja le a francia-olasz határt – az országos tiszti főorvos, Jérome Salomon szerint ennek nincs értelme – s a hatóságok nem telepítettek hőkamerákat a repülőterekre, mert úgy vélik, a lappangási idő hosszúsága miatt nem szűrhetőek ki hatékonyan a vírushordozók. Viszont valamennyi, Olaszországból érkezett utas kap egy olyan tájékoztatót, amelyen feltüntetik a betegség tüneteit, s azt, hogy Franciaországban kihez fordulhatnak azok, akiken megjelennek a szimptómák. Azt még nem döntötték, el, hogy kínai, illetve olasz mintára karantén alá vonnak-e egész településeket.

Németországi korlátozások

A német hatóságok is egyre többet tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a járvány gyors terjedését. Az illetékesek például olyan szigorú utazási korlátozásokat vezettek be országszerte, hogy a világ egyik legnagyobb utazási vására, a berlini ITB is elmarad, mert gyakorlatilag lehetetlenné vált a mintegy 160 ezer vendég Berlinbe juttatása. „Még sohasem voltunk hasonló helyzetben” – mondta az ITB szervezőbizottságának az elnöke, Wolf-Dieter Wolf, miután kiderült, a német hatóságok azt kérték, csak az utazzon a német fővárosba, aki igazolni tudja, nem találkozott az utóbbi napokban olyan emberrel, aki a vírussal fertőzött területen is megfordult.

A korlátozásokat az után határozták el, hogy az országban kilencven közelébe emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma, a legtöbben a holland határ közelében lévő Heinsberg térségében betegedtek meg. A fertőzöttek közül már többen meggyógyultak, jelenleg egy beteg állapota súlyos. Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint mostanra egyértelművé vált, hogy Németország a koronavírus-járvány kezdeténél tart.

A Düsseldorfi Egyetemi Kórház fertőző betegek számára fenntartott kezelője

MTI / AP / DPA / Guido Kirchner

A kórt valószínűleg egy megfertőződött házaspár révén terjedt el, ők és a velük az utóbbi napokban kapcsolatba lépett mintegy ezer ember önkéntes karanténban tartózkodik. A veszély ellenére a hatóságok úgy döntöttek, nem rendelnek el kötelező karantént az észak-rajna-vesztfáliai településen. Viszont a betegség által érintett tartományokban már bezártak több iskolát, és lemondtak több, nagyszámú vendéget vonzó rendezvényt.

Segítség az exportcégeknek

Miközben a német kormány is válságtanácskozást tartott, a legnagyobb német légitársaság, a Lufthansa bejelentette, a következő hetekben törli rövidtávú járatainak a negyedét. Miközben a német kórházakat is igyekeznek felkészíteni a várható beteghullámra, a kormány igyekszik mérsékelni a járvány már érezhető gazdasági következményeit is. Berlin adócsökkentést tervez, hogy fenntartsa az exportra termelő vállalatok lendületét, s a koalíciós kormányt alkotó pártok folyamatosan tanácskoznak a szükséges lépésekről. A szakértők szerint gondot okoz, hogy Németországban egyelőre nincs elég védőfelszerelés, és a kórházakban sem áll rendelkezésre megfelelő számú ágy a betegek elkülönítésére.  

A berlini Robert Koch intézet szerint a legfontosabb feladat az, hogy megtalálják, kikkel léptek kapcsolatban a lappangási időben a fertőzöttek. „A városok lezárása, illetve a maszk viselése nem hatékony, és ezért szükségtelen” – idézte az intézetet a DW német hírportál. A Koch intézet egyébként meghatározó szerepet játszik a járványellenes küzdelemben, az intézet tagjai is részt vesznek annak a válságbizottságnak a munkájában, amelybe még a belügy- illetve az egészségügyi minisztérium képviselői kerültek be.