Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Joe Biden lett az amerikai Demokrata Párt előválasztás mai fordulójának nagy nyertese. A most szavazó hét helyen a nagy kérdés az volt: miután az elmúlt két hétben minden más jelölt visszalépett, mire megy egymással Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szenátor (valamint Tulsi Gabbard hawaii kongresszusi képviselő, aki rejtélyes okból nem szállt ki a kampányból, miután eddig a szavazatok 7 ezrelékét szerezte meg). Beállnak-e a visszalépett mérsékelt jelöltek szimpatizánsai Biden mögé, megszerzi-e Sanders a baloldalról azokat a szavazókat, akik eddig inkább Elizabeth Warrent választották volna? A válasz látványos: a döntő többség Bident szeretné elnökjelöltnek.
Ráadásul a következő hetekben szavazó államokban már eddig is Bident mérték sokkal erősebbnek, most választottak ott, ahol Sanders magához képest erős volt, ehhez képest simán vesztett. Egyelőre úgy tűnik, az előválasztások legnagyobb meglepetése az, hogy Biden a vártnál sokkal nagyobb előnnyel lesz elnökjelölt, hacsak nem történik valami nagyon nagy meglepetés ez után.
Az amerikai média szívesen adja el úgy az eredményeket, hogy ki hány államban győz, de ennél sokkal fontosabb, hogy ki hány delegáltat szerez a nyári elnökjelölt-választó gyűlésre. A 15 százalék fölött végző jelöltek között a szavazatok arányában osztják el a delegáltakat, vagyis nem csak a győztes személye számít, hanem a két jelölt közötti különbség is.
- A nap legfontosabb állama, a 125 delegáltat küldő Michigan Bidené, 87 százalékos feldolgozottságnál 53-37 százalék arányban vezet.
- Washingtonban (89 delegált) 67 százalékos feldolgozottságnál gyakorlatilag döntetlen az állás, Sanders előnye 0,5 százalékpont, vagyis akárki is nyer, nagy különbség a delegáltak számában nem lesz,
- Missouriban (68 delegált) Biden győzött 60-35 arányban,
- Mississippiben (36 delegált) Biden a szavazatok 81 százalékát kapta, és ami a két szereplős versengésnél nagyon ritka, fontos lett a 15 százalékos küszöb, Sanders ugyanis 98 százalékos feldolgozottságnál 14,9 százalékon áll, vagyis akár minden ottani delegáltat bukhat,
- Idahóban (20 delegált) 49-42 arányban győzött Biden,
- Észak-Dakotában (14 delegált) 46 százalékos feldolgozottságnál 48-39 Sanders előnye,
- az Egyesült Államok határain kívül élő amerikai polgárok előválasztásáról (13 delegált) pedig csak később érnek be az eredmények.
(Első ránézésre furcsa lehet, hogy sehol nem 100 százalék Biden és Sanders szavazatainak összege – ennek az oka az, hogy lehet szavazni már visszalépett jelöltekre is.)
Mindez pedig azt jelenti, hogy a hosszú előválasztási sorozatban Biden az eddigi nagyjából 100 delegáltnyi előnyét 60-70-nel növelheti. Az elnökjelöltséghez 1991 delegált kell, Biden eddig körülbelül 820-at, Sanders mintegy 660-at szerzett. Vagyis a vége papíron még messze van, de épp az arányos előválasztási rendszer miatt egy ekkora előnyt már csak nagyon csúnya hibákkal lehetne elbukni.
Az igazán fontos államnak az elemzők Michigant tartották. Ez volt az a hely, ahol Sanders négy éve úgy győzött, hogy előtte 21 százalékpontos hátrányban mérték, minden idők egyik legnagyobb rendszerszintű mérési hibájával, utána pedig az egész kampánya alatt tudta azt mondani, hogy hiába van a számok szerint hátrányban, lehetetlen a közvélemény-kutatókat komolyan venni. Ezúttal ez nem történt meg.
Bidennek a győzelemhez arra volt szüksége, hogy a feketék - különösen a déli államokban - változatlanul őt támogassák, illetve hogy a kisvárosokból és a külvárosokból sok szavazatot kapjon, ahogy a múlt héten.
Legalább ennyire fontos az is, hogy Sanders hiába nagyon népszerű a fiatalok körében, a Bident támogató idősebbek sokkal fegyelmezettebben mennek el szavazni.
Ebből aztán kijöttek olyan egészen extrém eredmények, mint hogy a mississippi nyugdíjas feketék között 95 százalék körül végzett a volt alelnök, de az exit pollok alapján az is sokat számít, hogy a fehér munkásosztályt Biden tudta hatékonyabban magához csábítani. Mindent összesítve pedig kiderült az: lehet Sanders a legnépszerűbb egy olyan mezőnyben, ahol tucatnyi komolyan vehető jelölt van, amikor két ember közül kell választani, akkor sokkal többen állnak be Biden mögé.
A következő hetek így fognak kinézni:
- most folyamatosan érkeznek be még a múlt heti szuperkeddről a legutolsó kaliforniai, coloradó-i és utah-i levélszavazatok, ezek 93 delegáltról döntenek, valószínűleg ebből Sanders jön ki kicsit jobban. Eközben szombaton választ az Északi Mariana-szigetek 6 delegáltat, de ez gyakorlatilag senkit nem fog érdekelni. Annál érdekesebb lehet Biden és Sanders vasárnapi tévévitája.
- Jövő kedden, azaz március 17-én nagy nap következik: Florida, Illinois, Ohio és Arizona demokratái összesen 577 delegáltról döntenek, vagyis aznapra már a szavazások felén túl leszünk.
- Újabb egy héttel később, március 24-én Georgia szavaz, 105 delegáltról.
- Utána március végén és április első hetében hat helyen (Puerto Rico, Louisiana, Hawaii, Alaszka, Wyoming, Wisconsin) összesen 242 delegáltról döntenek. Egyelőre mindenütt Biden áll jobban, ha ez így is marad, akkor gyakorlatilag lezárhatja az előválasztást már ekkorra.
