A koronavírus úgy tért vissza, hogy el sem ment
Bár sok országban igyekeznek úgy tenni, mintha már elmúlt volna a koronavírus-veszély, a számok egészen másról tanúskodnak. Világszerte rendületlenül nő a fertőzöttek száma, az USA és Brazília nagyon rosszul áll és Európában, többek között Magyarország szomszédjainál is visszatérőben van a kór. Aki siet az enyhítéssel, az pórul járhat.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
„Minket sújtott a legjobban a vírus a fertőzöttek és a halottak számát tekintve. Most pedig azzal vagyunk kénytelenek szembenézni, hogy az újranyitás, azaz a normális élethez visszatérés során aggasztó kiugrásokat látunk az új fertőzöttek számában” – mondta az USA-ban kialakult helyzetről Anthony Fauci virológus, aki sokszor Donald Trump amerikai elnök ellenében is vezeti az ország koronavírus elleni küzdelmét.
A szakember, aki az után nyilatkozott a BBC-nek, hogy az USA-ban rekordszámú, 52 ezer új fertőzést regisztráltak az utóbbi 24 órában, azt is hangsúlyozta, a betegség azért támad újra, mert a korlátozások sohasem voltak elég szigorúak. „Európában az egyes országokban általában az állam egész területére és valamennyi polgárra érvényesek voltak a korlátozások, nálunk, amikor a legszigorúbbak voltak az intézkedések, akkor is csak az ország fele volt lezárva” – magyarázta, s hozzátette, attól tart, az újabb hullám még komolyabb lesz, mint az első.
A betegszám emelkedése – a világon összesen regisztrált mintegy 11 millió fertőzöttből 2,8 millió USA-állampolgár, s közülük több mint 130 ezren vesztették életüket – fékezi a gazdaság újranyitását is, hiszen több tagállamban, egyebek mellett Texasban, visszaállították a korlátozások egy részét.
A bárok is a szigor áldozatává válnak. Nem véletlenül, ezek a helyek ugyanis a leginkább alkalmasak a kór továbbadására: maszkban nehéz ugyanis inni, az alkohol oldja a félelmet, s az emberek jobban élvezik az italt, ha beszélgethetnek másokkal.
Az is arra utal, hogy változatlanul nagy a baj, hogy az igazi „keménylegény”, Donald Trump is kezd beállni a sorba: az amerikai elnök, aki korábban szinte kérkedően nem hordott maszkot, amikor közösségbe ment, most bejelentette, felveszi a védőeszközt, ha bemegy az emberek sűrűjébe.
Trump, akinek újraválasztási esélyeit igencsak rontja, hogy sokmillió amerikai vesztette el a munkáját a vírus miatt, valószínűleg azt szeretné, ha minden korlátozást feloldanának, s újraindulhatna a gazdaság. A munkanélküliségi arány most 11 százalékon áll, ami ugyan alacsonyabb, mint a májusi 13,3 százalék, ám jóval magasabb, mint a februári 3,5 százalékos mutató.
Az amazonasi szupermen
Brazíliában, ahol Trump jó barátja Jair Bolsonaro tölti be az államfői tisztet, ugyancsak válságos a helyzet. Bolsonaro sem volt hajlandó tudomást venni a kór súlyosságáról – több egészségügyi miniszter le is mondott, mert nem értett egyet a politikussal – s részben ennek az eredménye, hogy a latin-amerikai ország áll a második helyen a fertőzöttek számát tekintve: az országban másfél millió vírushordozó van, s közülük már több mint hatvanezren haltak meg.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 13 éve nem volt ilyen sok az esőerdőtűz, mint most júniusban. Míg tavaly – amikor ugyancsak válságos volt a helyzet – 1880 gócpontban lángolt az Amazonas erdeje, most 2250 tüzet regisztráltak. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a tűzvészek miatt érezhetően romlik a levegő minősége, s ez végzetes lehet a súlyos betegek számára.
A pandémia kezelése jelentősen rontott az egyébként is igencsak megosztó államfő megítélésén, a napokban Brazíliában és mintegy húsz másik országban rendeztek tüntetéseket, amelyek résztvevői Bolsonaro azonnali lemondását követelték.
Szavazni lehet, sőt kell
A harmadik helyen Oroszország áll, s miközben Vlagyimir Putyin államfő már elrendelte a korlátozó intézkedések többségének a feloldását, s úgy ítélte meg, hogy a feltételek alkalmasak az áprilisról elhalasztott alkotmányos népszavazás megrendezésére, a járvány csak nagyon lassan húzódik vissza. Annak ellenére, hogy márciusban az orosz illetékesek még arra céloztak, hogy az oroszok olyan kemények, hogy a Covid-19 járvány egyetlen halálos áldozatot sem követel majd, most már 700 ezerhez közelít az esetszám, és tízezerhez a halálos áldozatok száma. Az utóbbi feltűnően alacsony, a szakemberek szerint nagyon valószínű, hogy a helyi hatóságok trükköznek a számokkal, s a halottak száma akár a kétszerese-háromszorosa is lehet a hivatalos adatoknak.
A napi új fertőzések száma változatlanul 6-7 ezer között mozog – a legrosszabb időszakban ez a szám tízezer körül volt – s most, hogy az oroszok, legalábbis a hivatalos részvételi adatok szerint tömegesen támogatták, hogy Putyin akár 2036-ig is hatalomban maradhasson, nem kizárt a gazdaság talpra állását akadályozó korlátozások részleges újbóli bevezetése. Míg Moszkva és Szentpétervár szem előtt van, nagyon kevesen tudják, mi a helyzet a világtól elzárt vidéki településen, vagy akár a hadseregben, ahol állítólag több tízezer fertőzöttet tartanak nyilván.
A több mint egymilliárd ember lakta Indiában is terjed a fertőzés, igaz, a vírushordozók aránya viszonylag alacsony – 600 ezer fertőzött szerepel a hivatalos nyilvántartásban. Indiában ugyan idejekorán bevezették a szigorú kijárási korlátozásokat, de ezeket részben enyhítették, hogy elkerüljék a gazdaság földbe állását. A kormány ingyen élelemmel igyekszik életben tartani az ország szegénységben élő polgárait, a hivatalos adatok szerint minden hónapban több mint 800 millió ember kap havi öt kilogramm rizst, vagy búzát. A valóságban azonban minden hónapban egyre kevesebben vannak a támogatottak, júniusban már csupán 570 millió indiainak jutott a segélycsomagból.
A második hullám
Míg Indiában és Oroszországban még az első hullám pusztít, több ázsiai és európai országban már eljött a második „szezon”. Dél-Koreában, ahol szinte Kínával egyidőben jelent meg a betegség és az első hullámot sikeresen kezelte a tömeges tesztelést és komoly korlátozásokat elrendelő ország, most Szöul és néhány más nagyváros térségében jelent meg újra a kór. A számok viszonylag alacsonyak, 13 ezer fertőzött volt az országban, jelenleg pedig 50-100 körül alakul az újonnan regisztrált vírushordozók száma, ám gondot okoz, hogy ahogy jön a nyári forróság, úgy lázadnak egyre többen a kötelező maszkviselés ellen. A rendőrök egyre gyakrabban büntetnek, ám ennek ellenére mind többször lehet találkozni olyanokkal, akik úgy hordják a maszkot, hogy az orruk és a szájuk is fedetlen marad.
A meleg időszak beköszönte valószínűleg Európában is ront a maszkviselési fegyelmen, s nem csak Nyugat-Európában kezdenek nőni újra az esetszámok – Németországban ismét egy vágóhídon, illetve Berlinben jelent meg gócpont – hanem Magyarország szomszédainál is romlik a helyzet. Franciaország is készül a második hullámra, az illetékes minisztérium a maszkok tartalékolását kérte, és arra számít, hogy szeptemberben, az iskolák újraindulásával érkezik el ismét a betegség az országba.
Ukrajnában, ahol a néhány héttel ezelőtti enyhítést szemmel láthatóan úgy értették a helyiek, hogy teljesen vége a veszélyhelyzetnek, ugrásszerűen nőtt meg az esetszám – most általában 800-900 új fertőzöttet regisztrálnak naponta és az összes fertőzött száma már 50 ezer közelében jár. Kijevben attól tartanak, ha nem sikerül megfékezni a második hullámot, akkor nagyon túlterhelik az izmosnak aligha mondható egészségügyi rendszert, ami viszont a jelenleg alacsony halálozási arányszám megugrását okozhatja.
Csehországban is ijesztő folyamat játszódott le június utolsó napjaiban: ahogy eltörölték az utolsó komolyabb korlátozásokat, rögtön száz fölé ugrott a napi esetszám, sőt három napon keresztül 200-300 között volt az új vírushordozók száma. az utóbbi napokban ismét javul a helyzet, de mindenképpen figyelmeztető jel, hogy az országoknak nagyon meg kell fontolniuk, mennyire sietnek a gazdaság szempontjából fontos lazítások útján.
Magyarország déli szomszédjában, Szerbiában még rosszabb a helyzet: míg május végére gyakorlatilag eltűnt a járvány június az eleinte lassan, majd egyre gyorsabban emelkedő esetszámról szólt. Most már ott tart az ország, hogy a május végi 20-25 helyett, naponta több mint kétszáz új fertőzöttet vesznek nyilvántartásba és emiatt elrendelték a visszavont korlátozások részleges visszaállítását. Közben az is kiderült, hogy a szerbiai hatóságok hónapok óta a valósnál kevesebb fertőzöttről, illetve halottról adnak számot: az egyes kórházak és orvosok által bejelentett esetek száma rendre mintegy kétszerese a hivatalos adatoknak.
Szerb bosszú
Az esetszám növekedésének a következménye, hogy Horvátország – ahol a turisták által behurcolt fertőzések miatt ugyancsak megemelkedett az utóbbi napokban az új vírushordozók száma – újra megtiltotta több ország polgárainak, többek között a szerbiai útlevéllel rendelkezőknek az adriai országba belépést. Horvátországnak – ahol naponta 80-100 körül alakul most az új esetek száma – az Adria Tour teniszverseny tett be: a június végi tornán szinte minden induló megbetegedett, elkapta a vírust a szerb Novak Djokovics, illetve a bolgár Grigor Dimitrov is, a nagy nyilvánosságot kapott esetek pedig aligha használtak az újraéledező horvát idegenforgalomnak.
A horvát publicisták felidézték, hogy a délszláv válság éveiben Szerbia megpróbálta ellehetetleníteni a jelentős bevételt hozó horvát idegenforgalmat, és azzal viccelnek, hogy most egy szerbnek köszönhetően elérték, amit harminc éve nem sikerült: sokan mondták le a nyaralást, amikor kiderült, hogy a nagy Djokovicsot sem tudták megvédeni a kórtól. Djokovic egyébként feleségével együtt tünetmentesen vészelte át a fertőzést és csütörtökön már mindketten negatív teszteredményt produkáltak.
Ausztria viszont egyelőre viszonylag jól teljesít. Mert ugyan június végén egy napon több mint száz új fertőzöttet regisztráltak, az esetszámok általában a napi ötven alatt maradnak.
Magyarország egyelőre megúszta
Magyarországon nem érezteti hatását, hogy a veszélyhelyzet végével, június 18-al lazultak a szabályok és megnyíltak a határok az uniós tagállamok, Svájc, Szerbia lakosai előtt, ahogy Dél-Koreából és Japánból is megengedettek az üzleti utak. Az Ukrajnából érkezők csak egy napot maradhatnak, a határ 30 kilométeres körzetében.
A napi esetszámok nem kiugróak, az elmúlt hetekben a csúcs 11 új fertőzött volt, a váci kézilabdacsapatnál is tömegesen megfertőzödtek, 10 játékos tesztje lett pozitív.
Az a naponta közzétett adatokból nem derül ki, hogy az új fertőzöttek hol (kórházban, idősotthonban, családban, külföldön) kapták el a koronavírust, ezért erről megkérdeztük az operatív törzset. Ha válaszolnak, a cikket frissítjük.
Az elvégzett tesztek száma erősen ingadozik. Május elején volt a csúcs a napi 4-5 ezer elvégzett teszttel, ami az utóbbi időben 2.400-as napi átlagra csökkent.
Arra is rákérdeztünk a törzsnél, hogy most kiket tesztelnek, milyen erős a kontaktkutatás, de még erre sem válaszoltak. A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla a Kossuth Rádióban arról beszélt, külföldről behurcolt koronavírussal bármikor, akár nyáron is lehet újabb járvány Magyarországon, azonban a második hullám legvalószínűbb időpontja november lehet.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
