Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus fertőzöttségi mutatói már csaknem elérik a tavaszi csúcsokat, de közben a halálozási mutató alig emelkedik. Miért? Részben mert az egészségügy felkészült a járványra. Manapság ott sok a halott, ahol az állami egészségügy nem áll a helyzet magaslatán: USA, Brazília, India és Mexikó.
Laurent Toubiana vezető vírusszakértő nemrég egy francia televízióban azt is vitatta, hogy ez a második hullám lenne. "A vírus továbbra is terjed, de miféle járvány az, ahol nincsenek betegek? Jelenleg nincs krízis, nem ugrott vissza a járvány a tavaszi szintre" – fogalmazott.
Gyengülne a vírus?
Többen is azt állítják, hogy az új koronavírus immár gyengül Európában, ezért követel a betegség a korábbinál kevesebb áldozatot. Karine Lacombe, a párizsi Szent Antal-kórház fertőző betegségek osztályának vezetője viszont arra figyelmeztet: "jelenleg semmit sem tudunk arról, hogy a vírus fertőzőereje, illetve hatása gyengülne, ezt semmi sem támasztja alá".
Az összehasonlítást a tavaszi helyzettel az is nehezíti, hogy Franciaországban – akárcsak Európa legtöbb országában – jóval többen esnek át a vírusteszten. Emiatt is növekszik a regisztrált fertőzések száma. Ott tavasszal a járvány csúcspontján naponta 20 ezer embert teszteltek, így 7 ezer vírus fertőzést fedeztek fel. Augusztusban viszont a napi tesztszám 90 ezerre nőtt, és így találnak 5 ezer új fertőzöttet.
A nyitás óta felgyorsult a vírus fertőzőereje a fiatalabb nemzedékek körében, ahol viszont nagyobb az ellenállóképesség, mint az idősebb generációk esetében. Ez is befolyásolja azt, hogy a halálozási esetek nem növekednek arányosan a fertőzést mutatókkal. Sokkal gyengébb a korreláció, mint ahogy ezt korábban gondolták – állítja Mircea Sofonea, aki a fertőző betegségek tanszékén docens Montpellier-ben. Számításai szerint a halálozási mutató 46%-kal csökkent május és július között, mert az idősebb polgárok jobban védekeztek, a fiatalabbak pedig ellenállóbbak voltak a vírusfertőzéssel szemben.
A döntéshozók dilemmái
Optimizmusra adhat okot az, hogy kevesen haltak meg az utóbbi hetekben a fertőzés következtében, de az továbbra is tény, hogy az idősebb korosztályok nagyon is veszélyeztetettek: a halottak 92%-a közülük kerül ki Franciaországban.
A nyájimmunitás, amelyben kezdettől fogva sokan reménykedtek, még nagyon távol van. Májustól augusztusig a fertőzöttségi mutató 3,3%-ról 9,3%-ra emelkedett a Pasteur Intézet számításai szerint. A szakértők szerint a nyájimmunitás 50-70%-os fertőzöttségi mutató mellett következhet be.
A másik az időtényező: a koronavírus-fertőzés és a halál között általában három-négy hét telik el. Vagyis a fertőzés felgyorsulásának a fájdalmas következményei csak később lesznek igazán érezhetőek. Ezért a hatóságok ragaszkodnak a maszk viseléshez a zárt terekben, mert mindenképp szeretnék elkerülni, hogy a járvány második hulláma éppúgy több mint 25 ezer ember halálához vezessen, mint az első Franciaországban.
