szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az azeri államfő szerint, ha rakétákkal lőnek azerbajdzsáni célpontokat Örményországból, akkor válaszolni fognak.

Azerbajdzsán nem tervezi kiterjeszteni a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban folyó harctevékenységet Örményország területére – jelentette ki Ilham Aliyev azeri elnök pénteken az A Haber török hírtelevíziónak adott interjújában.

Nincsenek katonai céljaink Örményország területén. Nem áll szándékunkban kiterjeszteni a harci tevékenységet Örményország területére

 – mondta az azeri államfő. Úgy fogalmazott, hogy országa nem vetett szemet mások földjére, s a hegyi-karabahi háborús konfliktus Azerbajdzsán törvényes határai között folyik.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha továbbra is bevetnek Örményország területéről Azerbajdzsán ellen Tocska-U, Scud, Iszkander és más típusú rakétarendszereket, mint az Gjandzsa település esetében is történt, úgy ezek legitim katonai célpontok lesznek Azerbajdzsán számára.

Azerbajdzsán Örményországot lőtte. Mit lép erre Oroszország?

Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény-azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.

Az azeri elnök beszélt arról is, hogy országa nem szándékozik katonai segítséget kérni Törökországtól és Pakisztántól. Ismételten elutasította az örmény miniszterelnök vádjait, miszerint Törökország és Pakisztán, illetve Szíriából és Líbiából toborzott zsoldosok harcolnak az azeri hadsereg oldalán Hegyi-Karabahban. Mint mondta, ennek a hazugságnak az a célja, hogy megossza és félrevezesse a nemzetközi közösséget. "Törökországtól és Pakisztántól, illetve más testvéri országoktól csak erkölcsi és politikai támogatást kapunk" – mondta.

©

Az azeri elnök egyben kijelentette, hogy Ankara nélkül nem lehetséges a karabahi konfliktus rendezése. Jereván ugyanakkor hevesen ellenzi Törökország bevonását a rendezési folyamatba.

Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992–1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Matolcsy: "Az emberiség történetében új korszak, Eurázsia kora következik"

Matolcsy: "Az emberiség történetében új korszak, Eurázsia kora következik"

26 millióba kerül az LG új tévéje – cserébe feltekerhető

26 millióba kerül az LG új tévéje – cserébe feltekerhető

Nagyon beindultak az amerikai választók – már hetvenmillióan szavaztak

Nagyon beindultak az amerikai választók – már hetvenmillióan szavaztak