Az országos közvélemény-kutatások szerint őrzi Joe Biden a 8-12 százalékos előnyét Donald Trumppal szemben az amerikai elnökválasztás előtt, és jól áll azokban a szövetségi államokban is, amelyekben az elektori kollégium miatt eldőlhet a verseny. A volt alelnök és szenátor egyrészt biztosra megy kampánygyűlései helyszínének megválasztásában, másrészt figyel arra, hogy ne hanyagolja el a középnyugati államokat – amiket négy éve a győzelmet már a zsebében érző Hillary Clinton negligált –, de feltűnt Georgiában is, ahol 1992 óta nem nyert demokrata elnökjelölt, most viszont kiegyenlített versenyre lehet számítani.

Akár jól is hangozhatna, hogy a The Economist hetilap 92 százalékot ad Biden győzelmének, de érdemes felemlegetni, hogy négy éve ilyenkor ugyanez a hetilap ugyanennyi százalékot adott Hillary Clintonnak is.

Trump emiatt nem adta fel, hanem teljes erőből, a koronavírus-járvány miatti óvintézkedéseket jórészt sutba dobva kampányol, azt állítva, hogy mutassanak bármit is a felmérések, írjon bármit is a vele ellenséges „fake news” sajtó, ő majd megint csodát tesz. Erre valamivel kevesebb esélye van most. Egyrészt azért, mert az USA és a világ már tisztában van vele, milyen elnökként. Másrészt pedig azért, mert Biden, minden hibája ellenére, szerethetőbb jelölt időnként bakizó nagypapaként, mint annak idején Hillary Clinton volt, aki arrogáns politikusként azt éreztette, egész egyszerűen jár neki, hogy az USA első elnöknője legyen.

Trumpnak ugyanakkor nem kell mást csinálnia, mint megtartani azokat a szövetségi államokat – beleértve Georgiát, Ohiót és Floridát –, amelyeket 2016-ban elnyert, és a három kulcsfontosságúból hoznia Pennsylvaniát. Wisconsinból és Michiganből az egyiket el is veszítheti, úgy is megvan a többsége az elektori kollégiumban. Akkor pedig Biden akár ötmillióval is több szavazatot begyűjthet országos szinten, attól a demokraták csak idegösszeomlást kapnak, Fehér Házat nem.

A választói aktivitás azt ígéri, hogy a részvétel kiugróan magas lesz, elérheti a 65 százalékot, amire 1908 óta nem volt példa. Akár 150 millió szavazat is beérkezhet, s már 50 millió fölött jár azoknak a száma, akik a szeptember közepe óta a hétvégeken rendelkezésükre álló lehetőséggel élve előzetesen személyesen leadták vagy postán beküldték a voksukat.

További részletek a HVG-ben és a hvg360-on.