A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A közelmúlt bécsi és nizzai terrortámadásai után Sebastian Kurz osztrák kancellár csütörtökön Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy Párizs-Brüsszel-Hága-Berlin körkapcsolásban Covid-biztos virtuális mini-csúcson egyeztessenek a közös európai terrorellenes fellépés megerősítéséről.
Európa nyitva akarja tartani belső határait, miközben jobban védi a Schengeni övezet külső határait – összegezte a találkozót Párizsban Macron elnök.
A találkozót azután hívták össze, hogy kevesebb mint egy hónap alatt militáns iszlamisták nyolc embert megöltek Párizsban, Nizzában és Bécsben. A támadások Európa vezetőinek figyelmét ismét a témára irányították – ennek következtében több javaslat is készül, illetve a folyamatban lévő lépések felgyorsítását ígérik az EU vezetői.
A következő három fő területen várható fokozott közös európai fellépés:
1. A európai rendőri, igazságágügyi és határvédelmi szervek közti információáramlás javítása, ide értve az Európai Unió rendőri együttműködéséért felelős ügynökségének, az Europol mandátumának erősítését.
2. A online terrorista tartalmak és gyűlöletbeszéd elleni gyors és hatékony fellépés.
3. A schengeni térség szabályainak reformja. Egyrészt a belső szabadság megőrzése érdekében a tagállamok közti információcsere javításán keresztül, másrészt Európa külső határainak hatékonyabb közös védelmével.
Ursula Von der Leyen a szélsőséges online tartalmak és a gyűlöletbeszéd elleni közös fellépés fokozását ígérte, utalva a témában zajló jogalkotási folyamatra.
Értékeinket az interneten ugyanúgy meg kell védenünk, mint a valóságban
– tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Sebastian Kurz ezzel szemben a terrorista sejtek elleni unión belüli és kívüli fellépést hangsúlyozta, miután megköszönte Európa gyors és hatékony segítségnyújtását a bécsi vérontás után. Kiemelte, mennyire megnyugtató a bajban érezni az uniós kormányok összetartását és az érdemi rendőri együttműködési készségét.
Angela Merkel német kancellár az polgárok szabadságjogainak megőrzését emelte ki a terrorizmus elleni küzdelemben. Hangsúlyozta, hogy nem az iszlám elleni küzdelemről van szó, ellenkezőleg, Európa a vallási gyűlölet és kirekesztés minden formáját elutasítja. Ezzel együtt Merkel szerint Európának késznek kell lennie társadalmi modelljének megőrzésére és szembenéznie a szabadságjogaink ellenségeivel.
Mark Rutte holland kormányfő arról beszélt, igaza van Kurz kancellárnak, amikor azt mondja, nem osztrákok állnak migránsokkal szemben, hanem a „civilizációnkat támadják barbárok”. Szélsőségeseknek és terroristáknak nem számítanak a határok, ezért együtt kell összefognunk ellenük – tette hozzá a holland miniszterelnök.
Ami a konkrét jogalkotási lépéseket illeti, legközelebb pénteken találkoznak az uniós bel- és igazságügy miniszterek, hogy az Európai Bizottság új biztonságpolitikai javaslatairól egyeztessenek. December 9-én mutatja majd be a Bizottság az online terrorizmus fellépést fokozó javaslatát. Azután a következő hónapokban jön a schengeni térség védelméről szóló reformcsomag. Végül a Bizottság elnöke a közeljövőben új szorosabb együttműködési javaslatot ígér a fegyvertartás és vásárlás terén, egységesebb közös szabályozást és engedélyeztetést vetítve előre.
