A rasszizmussal, szexizmussal és más hasonló gyűlöletbűncselekményekkel azonos besorolású lett Franciaországban, ha valaki azért szenved hátrányt, mert nem az irodalmi, párizsi francia nyelvet beszéli.
Gyűlöletbűncselekménnyé nyilvánította a francia Nemzetgyűlés a tájszóláson gúnyolódást. A javaslat támogatói szerint a tájnyelvet beszélőket gyakran éri diszkrimináció, a tévések közül például általában csak az időjárás-jelentés vagy az ország délnyugati, tájszólásos helyein népszerű rögbimeccsek közvetítése jut számukra.
Erős tájszólással beszél Jean Castex miniszterelnök is, de sok idő kellett, amíg más politikusok komolyan kezdték őt venni – mondta a BBC-nek a javaslat egyik támogaja, Christophe Euzet. Arra is emlékeztettek: az elmúlt időszak egyik emlékezetes botrányát a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon okozta, amikor egy újságírót kigúnyolt és visszakérdezett: „Fel tud tenni valaki egy kérdést rendes franciául?”
A francia nyelv irodalmi változata a Párizsban használt, sokáig a politikában és a médiában is csak ezzel lehetett karriert csinálni. Pedig az ország közel 70 millió lakosából 30 millióan nem ezt beszélik.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
