Tetszett a cikk?

A gazdaságot megrengette a koronavírus, de a járvány mindkét hullámában akadtak olyanok, akik profitáltak belőle. Kezdetben a maszküzérek szakíthattak sokat és azok a kereskedők, akiknek korábban már kiépített kapcsolatai voltak Kínában, de viszonylag hamar meglovagolták a járványt a közönséges bűnözők, a csalók is. És persze voltak, akik úgy váltak a járvány pénzügyi nyerteseivé, hogy semmit sem kellett tenniük, csak azt, amit addig.

A koronavírus Kínából indult el világhódító útjára, és a járvány első nagy hullámában éppen azok a kínai vállalatok és kereskedelmi ügynökök váltak a járvány haszonélvezőivé, akik már korábban is kereskedtek nyugati partnerekkel. Miután bizonyos egészségügyi termékek (például maszkok, lélegeztetőgépek) a betegek növekvő száma miatt hiánycikké váltak szerte a világban, olyan kínai gyárak is átálltak ezek gyártására, amelyek korábban egyáltalán nem foglalkoztak vele.

Ezzel párhuzamosan az egészségügyi termékek ára az egekbe szökött, amit jó néhány kínai és a vele üzletelő nyugati kereskedő ki is használt. A koronavírus magyarországi megjelenésével márciusban tizenhatszorosára emelkedett a sebészi arcmaszkok ára, már ha egyáltalán lehetett kapni ezeket a boltokban. Míg egy maszkot a járvány előtt 50 forintért lehetett megvenni a patikákban, addig a Covid alatt már nettó 600 forintért szerezték be és 800 forintért adták. Miután egyre nagyobb lett a hiány, a nagykereskedők közül is többen kihasználták a helyzetet. Tavasszal akadt olyan kereskedő, aki egy száz darabos sebészi maszkcsomagot 45 ezer forintért akart eladni.

Rendőrség által lefoglalt silány kézfertőtlenítők
©

A sebészi maszknál hatékonyabb és éppen ezért már a járvány előtt is drágább FFP2 és FFP3 maszkok árai is megugrottak: míg korábban 500–700 forintért, addig a járvány első hullámában 1500–2600 forintos darabáron árulták ezeket, de csak tízes kiszerelésben. Hogy mennyire nagy haszonkulccsal dolgozhattak a gyártók és a forgalmazók, jól mutatja, hogy 2020 végén egy tízdarabos kiszerelésű FFP2 maszkot már 2000 forint környékén megvehetünk. Kérdés persze, hogy ki kereste ezen a legtöbbet: a gyártók vagy a forgalmazók, esetleg mindketten? Merthogy az első hullámban még a forgalmazók is azzal indokolták az árdrágulást, hogy a gyártók is drágábban adják ugyanazt a termékeket.

Ez a kaotikus állapot azoknak is kedvezett, akik a semmiből robbantak be a piacra, mivel a mai napig nem tudni, hogy egyes termékeket mennyire áraztak felül. Az biztos, hogy állami szereplők segítségével a tavaszi hullámot jó néhány olyan cég is meg tudta lovagolni, amely korábban teljesen ismeretlen volt az egészségügyi piacon. Ezek a cégek milliárdokat kereshettek a járványon (bár azt szintén nem tudjuk, hogy ki és mennyit nyert az üzleten).

A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági- és Külügyminisztérium nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért, éppen ezért hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz például egy nulláról induló cég.

Emellett nagyon sok pénzt tudtak keresni azok a cégek, amelyek gyorstesztek forgalmazására álltak rá, annak ellenére, hogy ezek a tesztek nem annyira megbízhatóak, mint a PCR-tesztek.

Közönséges bűnözők paradicsoma

Míg az egészségügyi termékek egyes piacain a kereslet és a kínálat szülte farkastörvények legalább igazolást adtak egyes szereplők meggazdagodására, akadtak olyanok is, akik tényleg gátlástalanul, kizárólag mások kárára éltek vissza a rendkívüli helyzettel: ők azok a csalók, akiknek a kreativitása nem ismert határokat. Nagy-Britanniában például magukat kontaktkutatóknak kiadva idős embereket hívogattak azzal a szöveggel, hogy koronavírus pozitív beteggel érintkeztek, emiatt tesztelniük kell őket. Azt hazudták, hogy kiküldenek egy tesztet, ám ehhez a tartózkodási helyüket és a bankszámlaszámukat kell megadni, amit sokan meg is tettek, noha az állami tesztek ingyenesek. A minden hájjal megkent bűnözők Angliában ennél tovább is mentek: magukat a vírushelyzetről érdeklődő rendőrnek, vagy a Vöröskereszt munkatársának adták ki, becsöngettek az áldozathoz, majd amikor a gyanútlan házigazda beengedte őket, kirabolták a lakását.  

Máskor olyan mobilalkalmazásokat készítettek, amelyek azt ígérték, hogy mindig közlik a legfrissebb információkat a vírusról. Amikor a gyanútlan felhasználó használni kezdte az alkalmazást, az lezárta a mobiltelefonját és pénzt követelt a feloldásért cserébe. Azzal is sokan próbálkoztak sokszor sikerrel, hogy egy hivatalos szerv nevében e-mailt küldtek ki, mondván, a címzett tesztje pozitív lett, a további részleteket pedig egy linkre kattintva olvashatja el. Ám amikor rákattintott az áldozat, gépét vírussal fertőzték meg.

Visszaélésekre a magyar rendőrség is figyelmeztetett tavasszal, mikor jellemzően vidéki kistelepüléseken megjelentek a házaló csalók, akik silány minőségű, adott esetben az egészségre veszélyes fertőtlenítőt, maszkot próbáltak eladni.

©

Szintén még tavasszal, a járvány első hullámában, egy siófoki péküzem tulajdonosát hívta fel telefonon egy 36 éves nő, aki magát a pécsi ÁNTSZ munkatársának adta ki és azt közölte, hogy utaljon át egy megadott számlaszámra több millió forintot száz darab, koronavírus elleni vakcináért, valamint a cég telephelyeinek a fertőtlenítéséért, különben az üzemet bezárják. A vállalkozó nem küldte el a pénzt, ellenben rögzítette a beszélgetést és feljelentést tett a rendőrségen, a nyomozók pedig a híváslista alapján Siófokon elkapták a nőt. Egy hónappal később Móron fogtak el a rendőrök egy csalót, aki a Facebookon azzal a szöveggel gyűjtött pénzt, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került rászorulókat akar segíteni.  

Szintén a járvány első hullámában történt, hogy egy amerikai vállalkozó Magyarországra utazott, mert egy magyar cég eladó szájmaszkokat hirdetett. Az amerikai 220 millió egészségügyi arcmaszkot rendelt a cégtől, majd miután több részletben 30 millió forintot utalt át, Magyarországra utazott. Itt találkozott a magyar cég képviselőjével, aki 27 ezer dollárt kért előre azért, hogy bemutassa a termékeket. Az amerikai ekkor gyanút fogott és rájött, hogy a cég nevével csalók éltek vissza. Miután feljelentést tett, a rendőrök elfogták a Magyarországon élő hondurasi gyanúsítottat. 

A járvány első hullámának lecsengése után, július közepéig a rendőrség összesen 455 büntetőeljárást indított a járvánnyal összefüggésben, ebből 134 csalás miatt indult. A járvány második hullámában internetes csalók olyan hirdetéseket tettek közzé, amelyekben Müller Cecília országos tiszti főorvos, Csókay András idegsebész és Zacher Gábor toxikológus nevében hamis csodaszereket ajánlottak megvételre.

A kuruzslók is megpróbáltak profitálni a járványból. Nem kevesen próbálkozhattak silány vagy egyáltalán nem hatékony termékeket rásózni az emberekre, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium már márciusban országos, fokozott fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el azért, hogy kiszűrjék a koronavírus-veszély miatt aggódó embereken nyerészkedni akaró kereskedőket, valamint azokat, akik silány árukkal akarják átverni az embereket. Az Egyesült Államokban egy tévés prédikátor, Jim Bakker reklámozott egy 125 dolláros, ezüsttartalmú gyógyszert a koronavírus ellen, őt egyenesen a New York-i főügyész állította le. 

Akik nem haszonlesők, de sokat kerestek a vírus miatt

Fontos éles határvonalat húzni a járványból mások kárára hasznot húzók és azon a piaci szereplők között, akik ugyan nem a Covid csalárd haszonlesői voltak, de a nyertesei igen. Az elsők között nyilván a vakcinagyártókat említik. A Morgan Stanley amerikai és a Crédit Suisse svájci bank elemzői úgy számolnak, hogy csakúgy, mint az influenzánál, a Covid–19-betegség esetében is évente kell védőoltást adni az embereknek, és egy dózis átlagára 20 dollár lesz. Így az egész világot tekintve akár a 25 milliárd dollárt is elérheti majd a gyógyszergyárak bevétele.

De nem csak a gyógyszercégek kerülhetnek ki nyertesen a vírus elleni küzdelemből. A PvC egyik tanulmánya több olyan szektort is említ, amelyek úgy lettek a járvány nyertesei, hogy igazából semmit nem csináltak, csak azt, amit addig is. Ilyenek voltak az élelmiszeriparban érdekeltek: a tartós élelmiszerek (például a konzervek, gabonafélék) a kijárási korlátozások első szakaszában slágertermékek lettek, nagyjából 90 százalékkal nőtt irántuk a kereslet, de például a liszt értékesítési volumene 168 százalékkal nőtt. Ugyancsak jó évet zárnak a higiéniai piac szereplői, a szappanpiac virágzik, miután felmérések szerint az emberek 69 százaléka gyakrabban mos kezet a járvány kitörése óta.

©

Az olyan videokonferenciás, oktatási platformok, mint például a Zoom, szintén nyertek a járványon, akárcsak az e-kereskedelemben érintett cégek. A Magyar Posta csomaglogisztikai osztályán április első két hetében a tervezettnél több mint 20 százalékkal voltak nagyobbak a beérkező napi tételek, ez a forgalom egy karácsonyi csúccsal ért fel. Az egyik legnagyobbat mégis azok a cégek szakíthatták, amelyek hajvágó ollókat forgalmaznak, mivel ezen termékek online rendelési volumene több mint 3000 százalékkal nőtt.

A PwC tanulmánya szerint az online pókerben az új belépők száma 255 százalékkal (!) nőtt, ahogy az online videojátékok iránti érdeklődés is, még ha nem is ilyen nagy mértékben. Igaz, a Playstation 5-ből annyira kevés volt Magyarországon, hogy novemberben megjelentek a játék vámszedői. A Pénzcentrum beszámolói szerint a hiányon ügyeskedők már akkor horribilis áron árulták a berendezéseket a másodlagos piacokon, akadt olyan készülék, amelyért több mint 400 ezer forintot kértek, miközben ugyanezeket a készülékeket a nyáron 150–180 ezer forintért lehetett előrendelni.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó / AFP)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dezső András Itthon

Sok a kérdőjel a Kínából behozott lélegeztetőgépek körül

Álhírnek minősítette a külügyi tárca, hogy a tavasszal általuk Kínából behozott lélegeztetőgépek megbízhatatlanok lennének, miközben az egyik gyártó képviselője már elismerte: akadtak gondok a készülékekkel. Az operatív törzs nem árulja el, hogy a tavasszal vásárolt kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, milyen típusú készülékekről van szó. Úgy tudjuk, az operatív törzsön belül már tavasszal téma volt, hogy a magyar szakemberek számára teljesen ismeretlen berendezéseket hoztak be az országba.

Joó Hajnalka hvg360

Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.