Joe Biden a CBS-nek arról is beszélt, hogy nem szeretné, ha Donald Trump a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókat olvashatna, a koronavírus miatti gazdaságélénkítő csomagból pedig kikerülhet a szövetségi minimálbér-rendelkezés.
Az Egyesült Államok nem szünteti meg elsőként lépve Iránnal szembeni gazdasági szankcióit, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, és megvitassák az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felülvizsgálatát – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke abban az interjúban, amelyet vasárnap sugárzott a CBS. A pénteken rögzített beszélgetésben arra a kérdésre, hogy Washington előbb oldja-e fel a szankciókat, semmint Irán visszatérne a tárgyalóasztalhoz, Biden egyértelmű nemmel válaszolt. Miután feltették azt a kérdést, hogy Iránnak kell-e lépnie elsőként, nevezetesen abbahagynia urándúsítását, az elnök bólintással felelt.
Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője vasárnap az iráni állami televízióban jelentette be: Irán végleges és megmásíthatatlan döntése, hogy csak azután teljesíti ismét a 2015-ös atomalku rá eső részét, hogy Washington feloldja az ellene elrendelt szankciókat. "Miután ellenőriztük, hogy az összes büntetőintézkedést megfelelően törölték, ismét be fogjuk tartani kötelezettségeinket (...) Ez visszafordíthatatlan és végleges döntés, amellyel minden iráni vezető egyetért" – mondta Hamenei.
Iránnal 2015-ben az úgynevezett hatok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország – megállapodtak abban, hogy Teherán felhagy atomfegyver gyártását is lehetővé tevő atomprogramjával, cserébe pedig feloldják a vele szemben foganatosított nemzetközi büntetőintézkedéseket, egyebek közt olajexportjának korlátozását. Donald Trump korábbi amerikai elnök azonban 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, Irán pedig ezt követően rendre megszegte a szerződésben rögzített vállalásait. Teherán és Washington viszonya azóta egyre feszültebbé vált. Ezen az sem segítet, hogy egy éve egy Trump által elrendelt dróntámadás során meggyilkolták Kászim Szulejmáni iráni tábornokot.
Biden – beiktatása óta első televíziós interjújában – Kínáról is beszélt: az elnök szerint "rendkívüli versenyt" vívnak majd a globális gazdasági színtéren, de nem kerülnek közvetlen konfliktusba egymással. Kiemelte, hogy korábban számtalan alkalommal tárgyalt a kínai elnökkel.
Trumpról azt mondta, nem szeretné, ha a továbbiakban is hírszerzési tájékoztatókban részesítenék, ahogy az egyébként szokás a korábbi elnökök esetében. Viselkedése kiszámíthatatlan, félő, hogy szivárogtatna – fogalmazott.
Szóba került az 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag is. Biden nem tartja valószínűnek, hogy annak egyik – általa és a demokraták által korábban fontosnak tartott – eleme, a 15 dolláros óránkénti szövetségi minimálbér-rendelkezés bekerül a Covid-19 segélycsomagba. Önálló törvényjavaslatot szorgalmaz a minimálbér emelésére.
Az amerikai elnök beszélt fia kábítószer-problémáiról is. Hunter Biden hosszú évek óta küzdött a függőséggel, és számos rehabilitációs intézményt megjárt, ahol különböző kezeléseken esett át. Pozitív kábítószerteszt miatt 2014-ben elbocsátották a haditengerészettől. Biden azt mondta, hogy fia története tükrözi azokat a küzdelmeket, amelyeken sok amerikai család keresztülmegy.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
