Az uniós vezetők szerint a korlátozó intézkedések közvetlenül az EU-t célozzák, nem csak az érintetteket.
A brüsszeli uniós intézmények vezetői pénteken kiadott közös közleményükben elítélték és elfogadhatatlannak nevezték Oroszország bejelentését arról, hogy megtiltja a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük több magas rangú uniós és tagállami tisztségviselőnek.
Az uniós intézmények vezetői közleményükben kijelentették: a lehető leghatározottabban elítélik az orosz döntést. A korlátozó intézkedések meghozatala
elfogadhatatlan, semmilyen jogi indokolást nem tartalmaz, teljes mértékben alaptalan, és közvetlenül az Európai Uniót célozza, nem csak az érintetteket.
Szavaik szerint a döntés a legújabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország a szembenállást választotta ahelyett, hogy beleegyezett volna az unióval ápolt kétoldalú kapcsolatok negatív tendenciájának orvoslásába. Az EU fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon az orosz intézkedés nyomán – tették hozzá.
A péntek este kiadott közleményt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, Charles Michel, az Európai Tanács, valamint David Sassoli, az Európai Parlament elnöke írta alá.
Oroszország kitiltotta az Európai Parlament elnökét és az Európai Bizottság alelnökét is
Oroszország nemkívánatos személlyé nyilvánította a moszkvai amerikai nagykövetség tíz munkatársát válaszként arra, hogy korábban Washington utasította ki a washingtoni nagykövetség, illetve a New York-i főkonzulátus tíz alkalmazottját. Újabb szankciók is várhatók és Prága, amely 18 orosz diplomatát küldött haza, szolidaritást kér a többi EU-tagállamtól.
Oroszország pénteken jelentette be, hogy az országot ért szankciók miatt megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének és Vera Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének.
A kitiltottak között van még Ivars Abolins, a lett Nemzeti Elektronikus Médiatanács elnöke, Maris Baltins, a lett nyelvvel foglalkozó kormányhivatal igazgatója, Jacques Maire, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének francia delegációjának tagja, Asa Scott, a Svéd Védelmi Kutatóintézet egyik osztályvezetője és Ilmar Tomusk, az észt nyelvfelügyeleti hivatal főigazgatója.
Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy az EU a közelmúltban "illegitim" és "alaptalan" korlátozó intézkedéseket vezetett be orosz állampolgárok és szervezetek ellen. A minisztérium szerint az EU "valódi célja az, hogy bármi áron feltartóztassa" Oroszország fejlődését, és ráerőltesse egyoldalú világrend-koncepcióját, amely a "szabályokon", nem pedig a nemzetközi jogon alapul, ezzel kihívást intézve az orosz kül- és belpolitika önállóságához.
A feketelistára került személyek kitiltását Moszkva nem indokolta meg hivatalosan. A tisztségviselőknek a jelek szerint közük van az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus megmérgezése címén Oroszország ellen bevezetett szankciókhoz, az ügyben jogsegélyegyezmény alapján intézett orosz felvilágosítási kérelem visszautasításához, valamint a balti országok orosz kisebbsége nyelvhasználati jogainak megsértéséhez és orosz tömegtájékoztatási eszközök ottani betiltásához.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
