Putyin a felperzselt föld taktikájával sem győz

A felperzselt föld taktikájával sem győzi le Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Olaf Scholz csütörtökön.

A német kancellár az Európai Tanács délután kezdődő találkozóján képviselni szándékozott német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, "bomba- és rakétaterrorja" csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.

Németország is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja – közölte a kancellár.

Aláhúzta: Putyin az energetika területén is "elszámította magát", úgy gondolta, hogy "a gázcsap elzárásával zsarolhat minket", de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már "nyugodtan kijelenthető", hogy Németország minden bizonnyal jól átvészeli a telet.

(MTI)

Ukrajnába látogatott a svájci államfő

Egy évvel a legutóbbi látogatása után ismét Ukrajnába érkezett Ignazio Cassis svájci államfő. Cassis Twitter-oldalán jelentette be érkezését, és arról írt, hogy a célja képet kapni a hadi, illetve a humanitárius helyzetről, valamint az ország újjáépítéséhez kapcsolódó előzetes tervekről.

A szankciók miatt képtelen törleszteni az adósságait Belarusz

Belarusz képtelen törleszteni a devizában felvett hiteleit az Európai Unió és az Egyesült Államok által kibocsátott szankciók miatt – közölte az ország kormánya szerdán a Reuters tudósítása szerint.

A részleteket itt olvashatja.

Jelentést adott a brit védelmi minisztérium

Ugyan a Dnyeper nyugati partján álló orosz csapatok egyre súlyosabb ellátási nehézségekkel kénytelenek megküzdeni, ám a terület kiürítése kisebb logisztikai bravúrt igényelne, amihez az aláfestő zenét az ukrán tüzérség szolgáltatná.

Megkezdi a herszoni civilek áttelepítését az oroszok

Az Ukrajnától elcsatolt Herszon Moszkva által támogatott vezetői megkezdték a polgári lakosság áttelepítését Oroszország területére. A műveletek azzal indokolták, hogy a térségben ukrán ellentámadás várható.

Vlagyimir Szaldo, a város oroszok által kinevezett vezetője szerdán arról tájékoztatott, hogy 60 ezer embert költöztethetnek át a Dnyeper folyó oroszországi partjára a következő hat napban. Azt viszont egy televíziós interjúban kijelentette, hogy nem adják fel Herszont.

Az orosz állami tévé a városból hajókon menekülő emberekről sugárzott képeket.

(The Guardian)

Az ukránok szerint bűntett, hogy Putyin statáriumot vezetett be

Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.

„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím félszigeten, és büntetlen maradt” – írta a politikus a Twitteren.

Komoly áramkimaradásokra kell felkészülniük az ukránoknak

Korlátozni kezdik a hozzáférést az elektromos áramhoz Ukrajnában az energetikai infrastruktúrát ért orosz csapások miatt – jelentette be az elnöki hivatal. Az intézkedés helyi idő szerint csütörtök reggel 7 órakor lépett életbe.

Kirilo Timosenko, a hivatal helyettes vezetője azt közölte a Telegramon szerda este, hogy a lakosságnak „gördülő áramszünetekre” kell felkészülnie, és takarékoskodnia kell az árammal.

„Ez az ország ÖSSZES régiójának lakosaira érvényes. Ha nem tartják be, átmeneti üzemszünetekre kell felkészülniük”

– figyelmeztetett Timosenko.

Az intézkedés értelmében a közvilágítás is korlátozzák.

Korábban az ukrán nemzeti energiavállalat, az Ukrenergo szólította fel az embereket arra, hogy reggel 7-ig töltsenek fel minden szükséges eszközt, mert egyszerre akár négy órára is kénytelenek lesznek korlátozni az áramszolgáltatást.

(The Guardian)

Izrael légitámadás-jelző rendszer kifejlesztésében segít Ukrajnának

Izrael felajánlotta Ukrajnának, hogy a civilek védelmében segít légitámadás-jelző rendszert kifejleszteni. A Reuters szerint ez némi elmozdulást jelent Izrael eddigi politikájában, amely szerint semmilyen katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának az ellene folyó háborúban.

Kijev korábban olyan eszközt kért az országtól, amellyel elháríthatók az Oroszország által gyaníthatóan használt, iráni gyártmányú drónok. Ukrajna izraeli nagykövete most is olyan légvédelmi rendszert kért, amellyel le tudják lőni a támadó drónokat, de Beni Ganz védelmi miniszter határozottan visszautasította, hogy fegyvert szállítsanak.

Bár Izrael kezdettől fogva elítélte Ukrajna megtámadását, csak humanitárius segítséget hajlandó nyújtani neki, mert fenn akarja tartani együttműködését Oroszországgal a szíriai háborúban, és mert nem akarja, hogy az oroszországi zsidókat retorziók érjék.

Az ukránok kedden ismét Izrael segítségét kérték, mert az orosz hadsereg számos drónnal – feltehetőleg iráni gyártmányú Sahed-136-os kamikazékkal – támadta. Irán tagadja, hogy drónokat adott volna el Oroszországnak, Moszkva pedig hallgat a vádról.

Irán a drónok mellett föld-föld rakétákat is felajánlott Oroszországnak – állítja a Reuters hírügynökség saját értesülései alapján.

Izrael most azt kérte Ukrajnától, hogy írja le, milyen légitámadás-jelzésre van szüksége, ez alapján tudnak majd segíteni egy olyan rendszer kifejlesztésében, amellyel előre figyelmeztetni lehet a civileket a légitámadásokra – közölte Ganz európai uniós nagykövetekkel hivatalának közlése szerint. A miniszter az ügyben csütörtökön beszél ukrán hivatali kollégájával, Olekszij Reznyikovval.

Izraelnek több légelhárító rendszere van, de a védelmi minisztérium egyik szóvivőjének közlése szerint itt legfeljebb olyan radarrendszerről lehet szó, amely légoltalmi szirénákat szólaltat meg, illetve vészüzenetet küld a mobiltelefonokra.

Közel 10 ezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 5207-en léptek be szerdán Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4279-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 40-en – köztük 19 gyerek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.