A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország-ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov (képünkön) orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.

„A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov. Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét.

A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. „A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.

A finn NATO-tagság azt mutatja, hogy minden önálló és független ország szabadon hozhat döntést csatlakozásáról a katonai szövetséghez – közölte korábban Jens Stoltenberg a NATO főtitkára. Érdemes felidézni, hogy a NATO egy védelmi szövetség, így Oroszország Peszkov által olyannyira féltett biztonsága csak akkor kerülne veszélybe, ha Moszkva a NATO egy tagállamának megtámadására szánná el magát. Bár erre jelenleg kicsi az esély, ahogyan azt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense is elmondta portálunknak.

Kaiser Ferenc: Putyinnak pont annyira kell egy háború a NATO-val, mint üveges tótnak a hanyatt esés

Ha Moszkva a NATO által nem túl nagy vehemenciával, de kitartóan támogatott Ukrajnát sem tudja legyőzni, a NATO-val szemben lényegében nulla esélye lenne - mondta a hvg360-nak adott interjúban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Csakhogy Putyin célja egy befagyott, alacsony intenzitású háborúval is „csodálatosan" megvalósulhat.