A dán hatóságok szigorítják az ország határainak ellenőrzését az elmúlt időszakban történt Korán-égetések miatt, amelyek hatással vannak a közbiztonságra is – jelentette be a dán igazságügyi minisztérium csütörtökön. Svédország már kedden hasonló döntést hozott.

Iszlámellenes aktivisták Dániában és Svédországban is elégették és megrongálták az iszlám szent könyvének több példányát az elmúlt hónapokban. A megmozdulások felháborodást és tiltakozáshullámot váltottak ki a muzulmán világban, melynek során azt követelték, hogy Stockholm és Koppenhága tiltsa be a Korán-égetést.

"A dán hatóságok a mai napon arra a következtetésre jutottak, hogy immár szükség van arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk annak ellenőrzésére, hogy ki lép be Dánia területére, annak érdekében, hogy a jelenlegi konkrét fenyegetésekre válaszolni tudjunk" – fogalmazott a dán igazságügyi tárca közleménye. A szigorított határellenőrzés először csak augusztus 10-ig lesz hatályban.

"Az elmúlt időszak Korán-égetései, ahogy a biztonsági rendőrség is megerősítette, hatással voltak a mostani biztonsági helyzetre" – közölte Peter Hummelgaard dán igazságügyi miniszter közleményében.

A Dániába érkezők alaposabb és gyakoribb ellenőrzésével járó szigorított határellenőrzésre vonatkozó döntést Koppenhága azt követően hozta meg, hogy Stockholm már a hét elején hasonló intézkedés mellett döntött. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden jelentette be a szigorítást, miután a Korán-égetések miatt több fenyegetés érte Svédországot.

Szólásszabadság, moszkvai szál, NATO-csatlakozás

Mindkét kormány elítélte a Korán-égetéseket, és bejelentették, hogy új jogszabály elfogadását fontolgatják, amelyekkel megakadályozhatják a hasonló eseteket. A javaslat bírálói szerint azonban egy ilyen döntés korlátozná a szólásszabadságot, amelyet mindkét ország alkotmánya erőteljesen védelmez.

Erről egyébként Szijjártó Péternek más a véleménye, a magyar külügyminiszter egy január végi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva „baromságnak” minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne. Szijjártó akkor azt is mondta, ha egy ország csatlakozni szeretne a NATO-hoz, és ehhez a török támogatást meg szeretné nyerni, akkor „lehet, hogy kicsit körültekintőbben kellene viselkednie”.

A svéd NATO-csatlakozás egyébként Törökországon és Magyarországon múlik, itthon legutóbb július 31-én tett kísérletet az ellenzék arra, hogy előremozdítsák az ügyet, de az ebből a célból összehívott rendkívüli parlamenti ülésnapot a Fidesz bojkottálta. Az ülés ennek megfelelően határozatképtelennek bizonyult, megint nem lehetett szavazni a svédek NATO-csatlakozásáról.

A svédországi Korán-égetésnek van orosz szála is. Az iszlám szent könyvet felgyújtó, dán–svéd kettős állampolgár Rasmus Paludan egy Chang Frick nevű svéd újságíró tanácsára cselekedett, akiről kiderítették, hogy korábban az orosz Russia Today médiahálózatához tartozó Ruptly munkatársa volt. A könyvégetős demonstráció bejelentéséhez szükséges adminisztrációs díjat is Frick fizette ki Pauldannak. Utóbbit Frick nem is tagadta, azt viszont igen, hogy könyvégetésre bujtotta volna fel Pauldant.

Frick a múltban többször is megfordult Moszkvában, és rendszeres szereplője volt az orosz propagandamédia műsorainak. Ugyanakkor Frick állítja, 2014 óta nem áll munkakapcsolatban az RT-vel, és az orosz törekvéseket sem támogatja már, sőt jelenleg ukrán menekülteknek segít, és az ő számukra gyűjt pénzt.