szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A frontvonalhoz közeli régiókban már a válaszadók 63 százaléka akarja, hogy a háború véget érjen.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

A Gallup közvélemény-kutató által november 19-én és 20-án közzétett felmérések azt mutatják, hogy az ukránok 52 százaléka támogatja a háború mielőbbi befejezéséről szóló tárgyalásokat, ami meredek emelkedés az egy évvel ezelőtti 27 százalékhoz képest – írja az Economist. „A győzelemig” küzdeni szándékozók aránya a 2023-as 63 százalékról 38 százalékra csökkent.

A 2024 augusztusában és októberében készült felmérések azt mutatják, hogy az Oroszországgal szembeni folyamatos ellenállás támogatottsága Ukrajna minden részén csökkent. A fővárosban, Kijevben a Gallup adatai szerint a támogatottság 39 százalékponttal csökkent 2022 óta; a frontvonalhoz közeli keleti régiókban ez a szám még élesebb: a válaszadók 63 százaléka azt akarja, hogy a háború véget érjen.

Noha a közvélemény-kutatók nem kérdezték, hogy mely területekről kellene lemondani, a tárgyalásokat támogatók nagyjából fele nyitott lenne arra is, hogy területeket adjanak át Oroszországnak (Oroszország 2014 óta Ukrajna területének 19 százalékát foglalta el).

A Gallup adatai azt mutatják, hogy azoknak az ukránoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy országuk egy évtizeden belül csatlakozik a NATO-hoz, a 2023-as 69 százalékról 2024-re 51 százalékra esett vissza. (A Gallup a felmérését még azelőtt készítette, hogy Joe Biden elnök enyhítette az amerikai fegyverek, köztük a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajna általi használatára vonatkozó korlátozásokat.)

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nemrég reményét fejezte ki a jövő évi diplomáciai megoldás iránt. Ugyanakkor a Fox Newsnak azt nyilatkozta, országa jogszerűen Ukrajna egyetlen megszállt területét sem ismerheti el orosznak. „Ez azokról a területekről szól, amelyeket Putyin a teljes körű invázió előtt, 2014 óta foglalt el. Jogilag ezt nem ismerjük el, nem fogadjuk el” – nyilatkozta az elnök. Zelenszkij arról is beszélt, hogy kész diplomáciai úton visszaszerezni a Krímet, nem áldozhatják fel több tízezer emberük életét ezért. Az ukrán elnök szerint – bár országa az Egyesült Államok segítsége nélkül is folytatná a harcot – támogatás hiányában a háborút végül elveszítenék.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!