Emberi jogokat sért, hogy Thaiföld ujgurokat toloncolt vissza Kínába
Az ujgurok kitoloncolása sérti azt az elvet, amely tiltja külföldiek visszafordítását vagy kiutasítását olyan államba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy kínzásnak vagy más, embertelen, megalázó bánásmódnak lennének kitéve.
HVG
A thaiföldi hatóságok visszatoloncoltak Kínába 40 ujgur nemzetiségű kínai állampolgárt egy Bangkok és Peking közötti megállapodás keretében.
Sajtótájékoztatóján Kittirat Panpecs thaiföldi rendőrfőkapitány “bevett eljárásnak” nevezte a kitoloncolást, kiemelve, hogy az ujgurok még 2014-ben, mintegy háromszáz más, Közép-Ázsiából érkező emberrel együtt, illegálisan léptek Thaiföld területére – számolt be az MTI.
“Ugyan hány évig kellett volna még őrizetben tartani őket? 11, 12, 13? Emberekről van szó, lehetőséget kell nekik adni a hazatérésre” – szögezte le.
Pumtam Vecsajacsai védelmi miniszter újságíróknak azt mondta, a kitoloncolások a thaiföldi és a nemzetközi joggal összhangban történtek. A hazatoloncoltakról Peking “gondoskodni fog, elvégre a saját állampolgárairól van szó” – tette hozzá.
Az amerikaiak néhány év óta sokkal komolyabban veszik az ujgur kényszermunkára utaló jeleket.
A kínai közbiztonsági minisztérium megerősítette a kitoloncolásokat, amelyek a tárca közleménye szerint a nemzetközi szervezett bűnözés elleni kínai-thaiföldi közös akció keretében történtek.
Lin Csien kínai külügyi szóvivő a sajtónak aláhúzta, hogy a visszatoloncolt ujgurok emberi jogait tiszteletben tartják. “Az illegális bevándorlás bűncselekmény, mi pedig küzdünk az emberkereskedelem ellen” – tette hozzá.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mindazonáltal már január végén felszólította Thaiföldet: azonnal állítsa le az ujgurok kitoloncolását Kínába, emlékeztetve Pekingnek az ujgur kisebbséggel szembeni bánásmódjára. Ruvendrini Menikdivela, a szervezet védelemért felelős főbiztoshelyettese leszögezte: az ujgurok kitoloncolása sérti a non-refoulement elvét, amely tiltja külföldiek visszafordítását vagy kiutasítását olyan államba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy kínzásnak vagy más, embertelen, megalázó bánásmódnak lennének kitéve.
Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztossága (OHCHR) is már korábban kifejezte aggodalmát a várható kitoloncolások miatt, kiemelve, hogy az illetők között többen súlyos betegek, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő orvosi ellátást kapjanak.
Kína kormányát több ország és nemzetközi szervezet azzal vádolja, hogy több mint egymillió ujgurt és más muszlim kisebbséghez tartozót tartott fogva átnevelőtáborokban Hszincsiangban. Peking határozottan tagadja ezeket a vádakat, és azt állítja, hogy politikája hozzájárult az iszlám szélsőségesség felszámolásához Hszincsiangban, valamint elősegítette a gazdasági fejlődést.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”