Három évtizeddel a ruandai népirtás után még elevenek és mélyen fájóak az emlékek. Az ország talpra állítása önkénnyel párosul, ami újabb etnikai konfliktusokhoz vezethet.
Radoslaw Sikorski felidézte, hogy Trump már a háború kitörése előtt is küldött tankelhárító rakétákat Ukrajnának.
Az olasz kormányfő a pártját népszerűsítené a lépéssel, megválasztása esetén sem ülne be az Európai Parlamentbe.
Az ír miniszterelnök visszatoloncolná az Észak-Írországból érkező, zömmel ruandai menekülteket. A háttérben a brit kormány migrációellenes jogszabálya áll.
A kabinet átalakítása során elvesztette miniszterelnök-helyettesi tisztségét.
A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
Az amerikai elnök nem kímélte ellenfelét, Donald Trumpot.
Konstantin Gabovra és Szergej Karelinre akár 6 éves börtönbüntetés is várhat "szélsőségesség" vádja miatt, amelyet ők tagadnak. Oroszországban folytatódik az ellenzék elleni kemény fellépés.
Elindult annak a német szélsőjobboldali csoportnak a bírósági pere, amelyikre 2022 végén azért csapott le a német rendőrség, mert erőszakos puccsal akarták megdönteni a kormányt.
Omri Mirant, a kétgyermekes családapát a Gázához közeli Nahal Oz kibucból hurcolták el a terroristák. Korábban a család elmondta a hvg.hu-nak, hogyan törtek rájuk a fegyveresek október 7-én reggel.
Vita támadt a helsinki Ihku bár előtt két ott szórakozó férfi között csütörtök éjjel. Egyikük a radikális jobboldali Finnek párt parlamenti képviselője volt, aki fegyvert rántott majd a földbe lőtt. Később őrizetbe is vették.
Mindez közvetlenül azután történt, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínában tárgyalt.
A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Ukrajna orosz olajfinomítókat és infrastrukturális létesítményeket támadott az éjszaka.
Rafah vagy Rijad, teszi fel a kérdést a New York Times. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az EU keleti nyitásának húsz évét értékeli. Emmanuel Macron és Orbán Viktor Európa-vízióit elemzi a Politico. Olaszországban nincs minden rendben a sajtószabadsággal, írja a Die Welt. A Die Presse többek közt a lengyel-magyar diplomáciai kapcsolatokkal foglalkozik. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Nem volt jó a hangulat a kínai és az amerikai vezetők tárgyalásain, de a mostani helyzetben már azt is értékelni kell, hogy leülnek egyáltalán egymással.
Az amerikai lap cikkében megszólaló Dalibor Rohac, a jobboldali American Enterprise Institute elemzője szerint a miniszterelnök elnök minden tétjét a tengerentúli ellenzék populista szárnyára teszi.
Az anyja után Szabrínnak elnevezett kislánnyal együtt 16-ra nőt a Rafah elleni, múlt hétvégén végrehajtott izraeli csapásokban meghalt gyerekek száma.
Míg Belgiumban alacsony a távolmaradók aránya, addig Görögországban, ahol szintén kötelező a szavazás, ez meghaladja a 40 százalékot. Ez arra utal, hogy a kötelező szavazás hatékonysága nagymértékben függ más tényezőktől is, mint például az állam képességétől a szankciók kiszabására és a polgárokban élő állami hitelességtől.
