Hatalmas változást hoz a szakértők szerint a vállalatok jelentéstételi kötelezettségeinek kibővülése, miután az Európai Unió 2025-től kötelezővé teszi a környezetvédelmi, társadalmi és cégvezetési ügyeket érintő úgynevezett ESG (environmental, social, governance) riportok elkészítését. A sort a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok nyitják 2025-ben, ezeket 2027-ben a részvénytársaságként működő kisebb vállalkozások követik, 2029-től pedig az EU-n kívül bejegyzett, de az unión belül is aktív vállalatoknak is számot kell adniuk arról, mennyire fenntarthatóan működtek az előző évben. A CSRD (Corporate Social Responsibility Directive) nevű direktíva egy korábbi, önkéntes adatközlést előíró szabályozást vált fel, amely a szakértők szerint nem hozta meg az elvárt eredményt.

Az új keretrendszerben a vállalatoknak be kell mutatniuk működésüknek a környezetre és a klímaváltozásra gyakorolt hatását, kockázatait, illetve azt, hogy milyen intézkedéseket hoznak ez ügyben. Magyarországon nagyjából 600 vállalatnak lesz kötelező ESG-jelentést készítenie 2027-től, közülük várhatóan soknak komoly fejtörést okoz majd, hogyan kell azt egyáltalán összerakni. A legnagyobb feladat „a fenntarthatósággal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség megértése, majd a jelentések konszolidációs szintjének meghatározása lesz, elsősorban jogi és pénzügyi területen” – mondja Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG-tanácsadási szakértője. Egy átlagos nagyvállalatnak 1000-1200 adatpontot kell az adott pénzügyi évről nyilvánosságra hoznia, olyan témákban, amelyek a környezetvédelmi, a társadalmi és a gazdasági-vállalatirányítási indikátorok számítási alapját adják. A három területen szerzett pontszámok adják végül meg, hogy mennyire fenntarthatóan működik egy cég.

A jelentések a befektetők számára is lehetővé teszik a pontosabb helyzetértékelést, de a rendszer a részvényesek érdekét is szolgálja,

legfeljebb rövid távon lehet ütközés a célok és a fenntarthatóság között.

AFP / Martin Bertrand / Hans Lucas

Az új módi a bankok számára is jó indikátora lehet annak, hogy egy vállalat megfelel-e a zöldhitelezési feltételeknek, jelenleg ugyanis nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján a pénzintézetek ellenőrizni tudják az ügyfeleket fenntarthatósági szempontból – teszi hozzá Jakab Attila, az OTP Hungaro-Projekt vezető ESG-tanácsadója. A jelentés lényeges eleme, hogy valós képet mutasson be, és ha bonyolult a vállalat működése, akkor magyarázza is el, hogy mit lát az adatfelhasználó. Sokat segítenek a jelentési keretrendszerek vagy azok az iránymutatások, amiket például a tőzsdék nyújtanak a transzparensebben működni kívánó vállalatok számára. A BÉT is kiadott ilyen ajánlást, ami érezhető változást hozott a hazai gyakorlatban, ugyanis érthetően és releváns módon mutatta be a jelentéstétel alapvető kritériumait, amelyeket a tőzsdén nem jegyzett középvállalatok is haszonnal forgathatnak.

Nagyon sok múlik a munkatársak hozzáállásán. A szakértők szerint a legfontosabb a pénzügyi területen dolgozók edukálása, valamint a különböző részlegek együttműködése, mert a jelentéseket a legtöbb esetben a munkatársak segítségével külső szakember állítja össze. „Az ESG-jelentés összetett dolog, mivel több szakmai területet is érint, a munkatársak megfelelő felkészítésében pedig ESG-kurzusokkal próbáljuk támogatni partnereinket – mondja Kottmayer Krisztina, a Német–Magyar Tudásközpont Kft. projektvezetője.

Ráadásul azok a cégek sem ússzák meg a pluszfeladatot, amelyeknek egyelőre nem kell ilyen újfajta jelentést készíteniük, hiszen a nagyvállalatok kötelesek a beszállítói lánc egészét megvizsgálni fenntarthatósági szempontból.

Akinek pedig nagy az ökológiai lábnyoma, az hamar a körön kívül találhatja magát,

ha nem változtat sürgősen a működésén. Összességében „a nagyvállalatok számára nagyobb ráfordítást jelent a felkészülés, de a kisebb cégeknél még a minimális megfelelés is relatíve nagyobb beruházás- és költségigénnyel járhat” – foglalja össze a helyzetet Bozsik. A német anyavállalattal vagy partnerekkel rendelkező vállalatok számára fontos fejlemény, hogy a Németországban életbe lépett, az ellátási láncokat érintő átvilágítási törvény (Lieferkettengesetz) miatt csak a meghatározott feltételrendszernek megfelelő cégek válhatnak beszállítóvá. Egy körültekintően elkészített ESG-jelentéssel azonban egy magyar vállalat is teljesítheti ezeket az elvárásokat, illetve előnybe kerülhet a konkurenciával szemben – villantja fel a dolog jó oldalát Kottmayer Krisztina.

Az ESG-jelentés önmagában nem hoz megtérülést, viszont az energiahatékonyság vagy a termékfejlesztésben és -értékesítésben megjelenő magasabb hozzáadott érték már igen. A rendszer logikája szerint

a hosszú távú profitcélokat és növekedést nem kell feladni, de a vállalati működést és fejlesztéseket a klímaváltozás elleni küzdelem vagy a körforgásos gazdaság felé kell elmozdítani. Problémát jelenthet, ha nem kielégítő szakmai tartalommal dolgozzák ki a jelentést.

A jelenlegi törvényi minimumkövetelmények teljesítése sajnos nagyvonalúan kezelhető. Ha azonban a jelentés célja a vállalati ESG-értékelés vagy -minősítés megszerzése, illetve a már megszerzett minősítés javítása, abban az esetben törekedni kell a nemzetközi sztenderdek szerinti minél nagyobb transzparenciára – mutat rá Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. tanácsadó cég igazgatója, a Német-Magyar Tudásközpont ESG-szakértője.

AFP / ANP / SEM VAN DER WAL

Cégenként eltérő, hogy mennyibe kerül egy-egy jelentés elkészítése. Ezt befolyásolhatja a vállalat tevékenységének komplexitása, nagysága, formája, valamint ha külső független szervezettel auditáltatják. Előnyben lehetnek azok, akik eddig is nagyobb hangsúlyt fektettek minőségirányítási, vállalatirányítási rendszerek kiépítésére, hiszen így már kialakíthatták azokat a belső struktúrákat, amelyekkel a megfelelő információkhoz hozzá lehet férni, a szükséges döntéseket vezetői szinten meg tudják hozni – mondja Jakab Attila. Sok helyütt azonban az egyre szigorodó szabályozási környezet és az érintettek által elvárt riporthoz szükséges adatok egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre. Tehát nem elég kinevezni vagy felvenni egy ESG-ért felelős embert, hanem a vállalat működési kultúráját kell megreformálni, hogy megjelenjen benne a fenntarthatósági szemlélet és az adatgyűjtés lehetősége – magyarázza. A struktúraváltozásnak erőforrás- és időigénye, következésképp komoly költségvonzata is van, és az is lényeges, hogy az e feladattal megbízott dolgozónak kellő súlya legyen a szervezeten belül, hogy a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni tudja a vállalat egészében, illetve koordinálásával rendelkezésre álljanak a szükséges adatok és információk. Még ekkor is szükség lesz egy házon belüli kapcsolattartóra, amennyiben a vállalat egy külső tanácsadó céget bíz meg a jelentés elkészítésével.

Az ESG-jelentéssel a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási problémák egy csapásra gazdasági természetűvé válnak, hiszen alapjaiban határozza meg a vállalati működést, ha valaki nem fenntarthatóan végzi a tevékenységét. „Először nehezen megfogható és kevéssé látható eredménye van, de ahogy telnek az évek, mindenki rutint szerez, és összehasonlítható adatsorok állnak rendelkezésre, amelyek alapján a fenntarthatóbb vállalatokat preferálják majd mind a befektetési, mind a beszállítói döntésekben” – jósolja Jakab Attila. A legnehezebb az első jelentés elkészítése, annak során már kialakíthatók azok a rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbi években a vállalatok az adatokat hatékonyabban elő tudják állítani a belső erőforrások segítségével, illetve stratégiai döntéseket tudnak hozni a kitűzött fenntarthatósági célok elérésére.

Sokat elárul egy vállalat működéséről az ESG-jelentése, és mivel mindenkinek meg kell csinálnia, a hamis képet közvetítő beszámolókat könnyedén ki lehet majd szúrni – állítják a szakértők. Amelyik vállalkozás képes transzparensen működni és a digitális térben is létrehozni a leíró modelljét, az pontosabban és hatékonyabban üzemel, egyben az ESG szempontrendszerének is képes lesz megfelelni. Azzal pedig, hogy egy vállalat átlátható módon beszámol a tevékenységéről, a vásárlóinak és az üzletfeleinek is üzen. Kovács Bálint szerint a fogyasztók és a partnerek a vállalatok összehasonlíthatósága révén a jövőben azokat preferálják majd, amelyek mögött a társadalmi-környezeti hatás magasabb, vagy a vállalat nagyobb mértékű erőfeszítéseket tett ennek érdekében. Így végső soron a piac árazza be és értékeli a vállalatokat ESG-szempontból. „A jól működő, hatékony cégek viszonylag könnyen teljesítik a jelentési elvárásokat, de ettől még ott van a valós kihívás, hogy a fenntarthatósági céloknak megfeleljenek” – mondja Bozsik Balázs. Rengeteg technológiai fejlesztést kell még bevezetniük, költséghatékonyan, nagy méretben működtetni, hogy azt lehessen mondani: megugrották a fenntarthatósági kihívás evolúciós lépését. „Olyan transzparenssé válik a világ, mint még soha” – véli a szakember.