Donald Tusk szerint a köztársasági elnök rombolja jogállamot a jobboldali ellenzékkel összefogva, miközben ő vádolja alkotmánysértéssel a kormányt.
Karol Nawrocki éjszaka személyesen is megjelent az alkotmánybíróságon, ahol közölte a parlament által megválasztott, de általa be nem iktatott bírákkal: „Önök nem az alkotmánybíróság bírái”.
Még az a veszély is fennáll, hogy a köztársasági elnök és az Ab elnöke személyes összeütközésbe kerül a kormány utasítását teljesítő, az Ab-elnök megbízott utódját védő rendőrökkel.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag megsemmisítette egy rendeletnek azt a pontját, amely szinte megjutalmazta volna azt, aki nem tesz semmit a szennyezés megszüntetése érdekében. A határozatot kedden nyilvánosan hirdették ki, ami a testülettől ritka.
Bár visszatérhetnek a honvédséghez azok a katonák, akiket korábban azért tettek előbb parkolópályára, majd a seregen kívülre, mert elutasították a Covid-oltást, az ügy ezzel nincs lezárva. A legtöbben rehabilitációt szeretnének, és talán nem is alaptalanul. Jogi úton annak ellenére sem sikerült orvosolni a sérelmeket, hogy bőven van bizonyíték visszaélésre. Hogy van-e esély politikai megoldásra, az a parlamenti bizottság keddi ülésén dől el. Nehéz helyzetben van a kormánypárt, mert a mostani honvédelmi miniszterük korábbi döntéseiről kell ítéletet mondani.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a választások elvesztése után még az Orbán-kormány nevében, az utolsó pillanatban tett fel kérdéseket azt Alkotmánybíróságnak, ezeket az új miniszter nem vonta vissza, tehát – bár közben a gyermekvédelmi törvényből törölték az uniós értékeket sértő részeket – most az Ab-nak kell megmondania, mikor és hogyan kell végrehajtani az uniós bíróság ítéleteit. A téma a testület jövő heti napirendjében szerepel.
Egy bíró fordult egy általa tárgyalt per miatt az Alkotmánybírósághoz, mert a törvény szerinte drasztikusan korlátozza az önkormányzatok jogait, de az Ab elutasította a kezdeményezését.
Az immár új összetételű Alkotmánybíróság megsemmisített egy kúriai ítéletet, amely az adatkérő helyett maga akarta meghatározni, mi a közérdekű adat.
Az Alkotmánybíróság elutasított egy bírói kezdeményezést, mert nem tartja diszkriminációnak azt, ha valakit a saját hibája miatt terhelnek magasabb díjjal.
Hosszú évek után újra maguk közül választott elnöke lehet az Alkotmánybíróságnak, amelyből Polt Péter után nemsokára helyettese is távozik.
Az ellenzéki képviselők az NVVH-t létrehozó jogszabálytól kezdve a kekvák megszüntetésén át a miniszterelnöki és képviselői cikluskorlátozások több törvényt is Alaptörvény-ellenesenek ítélnek, az Alkotmánybíróság azonban egyelőre nem tűzi őket napirendre.
Nyilas Gergely a menekültválság idején a déli határon kialakított menekülttáborokból akart tudósítani, amit csak a hatóságokat megtévesztve tudott megtenni. Az ügyében eljáró bíróságok nem mérlegelték a sajtószabadság alapjogának szempontjait.
Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester másfél éve tett panaszt amiatt, hogy rendszeresen nettó befizetője a központi költségvetésnek.
Egy beszélni nem tudó, béna fiatalt fosztottak meg az ellátástól egy határidő elmulasztása miatt, és a bíróságnak igaza volt: ezt írta elő a törvény. Mostanáig.
A panaszos Budaörsre ez rögtön érvényes, általánosságban pedig ez év végéig kell az Országgyűlésnek rendbe tennie a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött, még az új tagok nélkül, első ízben Czine Ágnes elnökhelyettes vezetésével.
Nem forgatta fel fenekestül a Tisza Párt az Alkotmánybíróságot, és egyelőre a Kúria elnöke, Varga Zs. András is a helyén van. A változás lassabb, mint sokan remélték, de érzékelhető.
A Fidesz és a KDNP képviselői a szavazás előtt kivonultak az ülésteremből.
Öt új alkotmánybírót választhat meg kedden az Országgyűlés: Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt ülhet újként a testületbe.
Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága meghallgatta az ellenzéki párt jelöltjeit is.
