Az Alkotmánybíróság megsemmisített egy népszavazási kezdeményezésnek zöld utat adó kúriai határozatot. Az indoklás meglepő: a Kúria megváltoztatta a kérdést, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesített, pedig ezt nem tehette volna meg.
Az NVB idén márciusban hitelesített egy népszavazásra szánt kérdést, mert úgy találta, hogy érthető, és megfelel a törvénynek: „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
Egy kerületi önkormányzati bizottság egyik külső tagja, akinek vagyonára vonatkozna a vizsgálat, a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, mert szerinte nem egyértelmű, mit vizsgálnának, de a legfelső bírói testület nem értett egyet vele. Az érintett állampolgár nem adta fel, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Ab Patyi András vezette tanácsa pedig 4 szavazattal egy ellenében igazat adott neki, és megsemmmisítette a Kúria végzését.
Az történt ugyanis, hogy a Kúria beleírt a kérdésbe. Elismerte, hogy a kérdésbe beleérthetők mind a közhiteles, mind a nem közhiteles hatósági nyilvántartások, de hozzátette, hogy hivatalosan vizsgálni kizárólag a közhiteles nyilvántartásokat lehet. Vagyis nem lenne világos, mire válaszolnak a népszavazás részvevői, hiszen az NVB más kérdést hitelesített, mint amiről a Kúria döntött, pedig a Kúria csak az NVB határozatára mondhat vagy igent, vagy nemet.
Van az ügynek egy furcsa háttere. A népszavazás kezdeményezője ugyanis Stekler Ottó volt, aki feleségével, Seres Máriával együtt számos kamupárt ügyében volt főszereplő. Újabban valamiért népszavazások kezdeményezésével foglalkozik, idén már nyolcszor volt az NVB előtt, például ő futna újra neki a kötelező kamarai tagdíj eltörlésének.
Ez a szokatlan aktivitás azért nehezen magyarázható, mert ha egy ilyen próbálkozás átmegy az NVB-n és a Kúrián, és a mostanival ellentétben az Ab sem állja útját, akkor is 200 000 hiteles aláírást kellene összegyűjtenie a szervezőnek, aki mögött e pillanatban nem áll ismert szervezet. És még ha ez sikerülne is, és az országgyűlés kiírná a népszavazást, az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján akkor is kevés remény lenne arra, hogy az érvényes és eredményes legyen. Meglehetősen rejtélyes tehát, mi értelme van egy ilyen kezdeményezés-dömpingnek.
(Képünk illusztráció)
