A GDP csaknem 80 százalékára rúg az államadósság

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.

A háztartások pénzügyi megtakarítása (nettó finanszírozási képessége) 2009-ben a GDP 3,2 százalékát érte el a tavalyelőtti 1,2 százalék után – közölte a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben 1156 milliárd forint volt. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az év során 36 milliárd forinttal, az éves GDP 0,14 százalékával javították az egyenleget.

A központi bankkal szemben a pénzügyi számlákban alkalmazott újrabefektetett jövedelem-elszámolás éves szinten 119 milliárd forinttal, az éves GDP 0,46 százalékával csökkentette az egyenleget, növelte a nettó finanszírozási igényt. 2009 negyedik negyedévében a nettó finanszírozási igény 256 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3,6 százalékát tette ki.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 végén a GDP 78,3 százaléka volt, 20 396 milliárd forint, egy évvel korábban 19 346,5 milliárd volt. Az államháztartás nettó tartozása 15 285 milliárd forintot, a GDP 58,7 százalékát tette ki 2009 végén.

2009 negyedik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (227 milliárd forint) a jegybanki betéteinek felhasználásával, a hitelintézeteknek nyújtott hitelek csökkentésével és külföldről felvett hitellel fedezte, miközben jelentősen csökkentek rövid lejáratú értékpapír-tartozásai.

A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (153 milliárd forint) elsősorban betéteik felhasználásával és hitelek felvételével fedezték. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége (124 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozások elengedését tükrözi.

A háztartások pénzügyi megtakarításai 2009-ben 835 milliárd forintra rúgtak. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az év során 36 milliárd forinttal, az éves GDP 0,14 százalékával csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. A negyedik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 421 milliárd forint, a negyedéves GDP 5,9 százalékát tette ki.

A pénzügyi eszközöknél a forintbetétek, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős a negyedik negyedévében. A kötelezettségeknél pedig a forinthitelek kismértékű növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző. A forint árfolyamának csekély gyengülése a háztartások devizabetéteinek állományát 6 milliárd forinttal, a devizahitelek állományát 101 milliárd forinttal növelte.