A rossz magyar példa egész Európát besározhatja

Magyarország a rossz példa az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport (European Economic Advisory Group, EEAG) friss jelentésében. A tanulmány a világgazdasági kilátások és az euróválság mellett csak két országnak szentel külön fejezetet: Svédországnak és hazánknak. Svédországot a fiskális fegyelmezettség mintájaként, Magyarországot viszont olyan országként mutatja be, amelynek „jövőjére a közelmúlt gazdaságpolitikája miatt baljós fény vetül” – írja a tanulmányról készült összefoglaló.

Magyarország a 90-es évek elején még Közép-Kelet Európa éllovasának számított, ma viszont komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyek elsősorban a lassú növekedésben, az alacsony beruházási, valamint az alacsony foglalkoztatási rátában mutatkoznak meg – állapítja meg a tanulmány. Hozzá kell tenni, a főbb szerkezeti problémákat a rendszerváltás óta magunkkal cipeljük, vagyis azóta nem sikerült megoldani őket.

A jövőnk sem rózsás

Túl sok jót a kilátásainkról sem állapít meg a tanulmány. A kormány intézkedései ugyanis nem kezelik a magyar gazdaság alapvető problémáit, sőt még ronthatnak is a helyzeten az EEAG szerint. Ezt egyfelől a döntően külföldi vállalatokra kivetett válságadókkal magyarázzák, amelyek miatt alacsony maradhat a hazánkba áramló befektetések szintje.

Matolcsy nyilatkozataiban rendszerint bizakodó

Túry Gergely

Az egykulcsos adóról azt írja a tanulmány, hogy nem csökkenti a munkára rakódó terheket, mivel az adócsökkentést részben magasabb társadalombiztosítási járulékokkal kompenzálta a kormány. Emiatt nem fog növekedni a munkaerő-piaci részvétel. A bankok túladóztatása sem jó a beszámoló szerint, ugyanis ez a hitelezés visszaeséséhez, alacsonyabb növekedéshez és lassabb kilábaláshoz vezet.

A jelentés szerint a kilátásaink összességében leginkább azért romlottak, mert sérült a magántulajdon és a szerződések biztonsága, ami elijeszti a befektetőket és ezzel hosszú távon csökkenti a növekedésünket. Ezzel kapcsolatban a jelentés a magánnyugdíjvagyon államosítását említi, valamint azt, hogy a végtörlesztés lehetővé tételével a kormány tavaly a bankok és az ügyfelek magánszerződéseit írta felül a törvényhozás segítségével. A tanulmány szerint a magyar gazdaságpolitika miatt egész Európa tekintélye sérülhet, mivel nem tartjuk be a közös piac játékszabályait.

A politikával van a legnagyobb baj

Magyarországgal az az egyik legnagyobb probléma, hogy a költségvetési kiadásokat a választási ciklusok jelentősen befolyásolják: választási években rendszeresen elszáll a költségvetési hiány (leszámítva a 2010-et). Olyan ábrát, mint a magyar nem nagyon lehet látni a világon – mondta Valentinyi Ákos, a Cardiff Business School professzora a jelentés Magyarországgal foglalkozó részét ismertetve hétfőn.

Ez oda vezetett, hogy a GDP-arányos államadósság folyamatosan és jelentősen emelkedett 2002 után. Emiatt Magyarország már 2007-ben sokkal rosszabb helyzetben volt mindegyik feltörekvő országnál: a magas államadósságunk magas külső adóssággal párosult, míg a többi országban ha magas államadósság volt, akkor legalább alacsony volt a külső adósság vagy fordítva.

Az EEAG szakértői szerint ebből az a követekeztetés adódik, hogy Magyarországon a fiskális intézmények alapvetően gyengék, és maga a fiskális politika a makrogazdasági bizonytalanság fő forrása.

Ezt a politikai ciklikusságot nem valószínű, hogy egy alkotmányba rögzített államadósság-szabály meg fogja változtatni, megfelelő átláthatóság és ellenőrzés nélkül valószínűleg nem fog működni – fejtette ki Valentinyi Ákos és hangsúlyozta a Költségvetési Tanács átlátható működésének fontosságát.

Ezen kívül a munkaerő-piaci korlátok lebontása (például az új munkatörvénykönyv lazább követelményei a munkáltatók  felé) nem szükségszerűen vezetnek pozitív munkaerő-piaci eredményekhez a tanulmány szerint. A költségvetési problémák magasan tartják az adókat, ami alacsonyabb nettókereseteket eredményez. Ezen felül az idei jelentős minimálbér-emelés a munkáltatóknak felért egy drasztikus adóemeléssel.