Orbánék a forint gyengítésére játszanak az adósmentéssel

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Magyar Nemzeti Bank; Orbán Viktor; devizahitel; Matolcsy György; Varga Mihály; forintgyengülés;

Matolcsy jegybankelnökségével megnyílt a lehetőség, hogy a kormány elővegye régi tervét: a forint gyengítését a gazdaság élénkítésére. Ennek az akciónak lenne a része a devizahitelek forintra váltása, amely érintheti a jegybanki devizatartalékot is.

Egyre nyugtalanabb a piac a kormány újabb, devizahiteleseket mentő tervei miatt. A kiszivárgott információk szerint a kabinet forintra váltaná a devizaalapú hiteleket, melyhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékát is bevetné. Varga Mihály leendő gazdasági miniszterként valóban kézbe vette a devizahiteles mentőcsomag kidolgozását, „nyár előtt azonban valószínűleg nem lesz belőle semmi” – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, vezető fideszes politikus. „Vargát nem jellemzi a korábbi vezetésre jellemző kapkodás” – tette hozzá.

Az viszont a forrás szerint „butaság”, hogy a kormány a devizatartalék csökkentésével segítené a devizahitelek forintra váltását, ezzel ugyanis nem csökkenne az ország kitettsége, márpedig ez a kormányzati cél. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az államnak is kell forrást tennie a mentőcsomaghoz, és „olyan megoldást kell találni, amellyel nem hozzák nehéz helyzetbe a költségvetést”, ugyanis szűk a mozgástér. Más forrásból származó információink alapján viszont a jegybank devizatartaléka fontos eleme lehet a kormány terveinek. A jegybank kulcsszerepét egyébként már az is valószínűsíti, hogy a kormány vezető politikusai a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban valóságos nyilatkozatdömpingbe kezdtek Matolcsy György jegybankelnökké jelölése óta (Matolcsy múlt pénteki bizottsági meghallgatásán egyébként szintén hangsúlyozta a devizahitelek problémáját).

Veszélyes lehetőségek

A devizahitelek forintosítására technikailag elképzelhető lenne egy olyan forgatókönyv is, amikor a jegybank, még az átváltás bejelentése előtt, rejtett devizapiaci vásárlásokkal felépíti azt a devizatartalék-többletet, amelyre a hitelek átváltásához lenne szükség – vázolta az elvi lehetőséget a hvg.hu-nak a  Nemzetgazdasági Minisztérium munkájára rálátó forrás. Nehéz azonban elképzelni, hogyan építené fel a szükséges hatalmas devizatartalékot a kormány: csak a lakossági hitelek átváltásához a jelenlegi 34 milliárd eurós devizatartalékot negyedével, az egész magánszektor adósságának átváltásához pedig kétharmadával kellene növelni.

Fotó:

Elmondása szerint a devizát az MNB új forint kibocsátásával vásárolhatná meg, amit azonban később "sterilizálni" kellene. Erről a lehetőségről azonban könnyen lehet, már lekésett a kabinet. Elsősorban azért, mert a kormányzati szereplők megszellőztették a devizahiteles-mentő terveket. A kormányt valószínűleg le is fogják beszélni erről a tervről, ugyanis ez a forrás szerint túlságosan kockázatos, és a forintárfolyam bármelyik pillanatban elszállhat, ha megpróbálják megvalósítani.

Régi cél a forintgyengítés

A hvg.hu több forrásból úgy tudja, a kormány azért szeretne megszabadulni a devizahitel-állománytól, hogy gyengíthesse a forintot. A gyengébb árfolyamtól ugyanis azt reméli, hogy segítené az exportot, és ezáltal támogatná a gazdasági növekedést. A kabinet által megcélzott árfolyamszint a 300 forintos euró környékén lehet. „Olyan programot kell kidolgozni, amely nem jelent kockázatot a forint árfolyamára” – mondta a hvg.hu-nak a vezető kormánypárti forrás. Mint magyarázta, 310 forintos euró árfolyam felett már jelentősen romlik a költségvetés adóssághelyzete, 300 forint felett pedig az exportáló cégeké. Az exportbiztosításokat ugyanis a cégek jellemzően 300 forint körüli euró árfolyamra kötik, és „ha efölé megy az euró, akkor már nem a cégek, hanem a bankok járnak jól” – mondta.

A forint gyengítésének terve már a kormány megalakulása óta fel-fel vetődik a kabinetben, és kezdettől fogva összekapcsolódott a devizahitel-állomány leépítésével. A hvg.hu információi szerint az NGM-nek már régen kiadta a kormányfő, hogy dolgozzon ki újabb mentőöveket a devizahiteleseknek. Orbán Viktor szerint ugyanis a devizahiteleket meg kell szüntetni, hogy megkezdődhessen a forint gyengítése – mondta egy minisztériumi forrás. A kormányfő egyébként tavaly ősszel is arra biztatta a devizahiteleseket, hogy lépjenek be az árfolyamvédelmi programba, mert a forint nagyon bizonytalanul fog mozogni a következő időszakban.

A forintgyengítési tervekről már 2011 szeptemberében is lehetett hallani vezető fideszes politikusoktól, az akkori devizahitel-átváltás, a kedvezményes végtörlesztés bejelentése után. Az ötlet akkor is arról szólt, hogy a kormány gyengítené a forintot az export érdekében. Orbán Viktor pedig már egy 2009 tavaszán adott rádióinterjúban is felvetette a devizahitelek forintosításának lehetőségét, és egy olyan koncepciót említett, amelyben az ügyfél, a bank és az állam osztozott volna a forintfinanszírozás többletköltségein. Az ötlet 2010 májusában került ismét elő: Matolcsy György még minisztersége előtt többször beszélt a devizahitelek forintra váltásának tervéről, melybe az első nyilatkozatok szerint még minden jelzáloghiteles beletartozott volna, később csak a törlesztési nehézségekkel küzdő és bedőlt adósok, majd a kezdeményezés elhalt.

Fotó:

Matolcsy azonban 2011. december elején a kormány növekedési terveit ismertetve ismét megpendítette, hogy a növekedés beindításának része a devizahitelek forintra váltása, amelyhez meg kellene állapodni a bankszövetséggel, és az MNB-nek is részt kellene vennie benne. A forintosítást akkor a bankok is támogatták, de csak a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetén.

Kiket mentenének?

Arról viszont ellentmondásos információk keringenek, hogy konkrétan milyen devizahiteleket érintene a forintosítás. Kormánypárti értesülésünk szerint a Varga-féle tervek arról szólnak, hogy a bedőlt és a bedőlés előtt álló devizahiteleket váltanák át forintra. Ez lefordítva valójában azt jelenti, hogy a kormány az összes háztartási devizahitelt szeretné átváltani, amely nem került be az árfolyamvédelmi programba, vagy más adósmentések során nem menekült meg az árfolyam-ingadozástól.

Mint a kormánypárti forrás fogalmazott, a korábbi devizaadósok mintegy 40 százaléka a különböző mentőcsomagok (elsősorban a végtörlesztés, valamint az árfolyamvédelem) segítségével már „kilépett a rendszerből”. Az új mentőcsomag az összes többi devizaadósra vonatkozna, a kormánypárti forrás megfogalmazása szerint ez a devizahitelesek bedőlt 20-25 százaléka, valamint az a további 30 százalék, amely a bedőlés szélén áll. Ehhez azonban egy újabb megállapodásra is szükség lesz a bankokkal, és úgy tudjuk, olyan mentőcsomagot terveznek, amely érdekeltté teszi a bankokat a devizahitelek rendezésében. A forrás szerint a Nemzeti Eszközkezelő továbbfejlesztése is az egyik kulcseleme lenne a devizahitelesek mentésének. (Szász Károly eközben az árfolyamvédelmi program kiterjesztésével állt elő, kérdés azonban, hogy mekkora vonzereje marad az árfolyamgátnak, ha a kormány forintosítást ígér).

Az érintett devizahitelek ennek alapján azok a – szabad felhasználású vagy lakáscélú hitelek – lehetnek, amelyek nem kerültek be az árfolyamvédelembe vagy más adósmentő programba. A Magyar Nemzeti Bank december végi adatai szerint hozzávetőleg 3700 milliárd forint lakossági jelzáloghitel volt devizában, melyhez 515 ezer hitelszerződés tartozott. Ebből december végéig mintegy 120 ezer szerződés bekerült az árfolyamvédelmi programba, amely nagyságrendileg 950 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintett. Ennek alapján az átváltás körülbelül 400 ezer szerződést célozhat majd, és mintegy 2700 milliárd forintnyi állományt. Amennyiben a devizatartalékból állná ezt a kormány, 8-9 milliárd eurót kellene elköltenie belőle. (A devizatartalék tavaly közel 34 milliárd euró volt.)

Amennyiben azonban a kormány a forintgyengítéssel a gazdasági növekedést szeretné serkenteni, kezdenie kell valamit a vállalati devizahitel-állománnyal is, vagyis gyakorlatilag a magánszektor teljes devizaadósságát át kellene váltania. Ennek oka az, hogy a gyenge forinton a gazdaság sokat veszíthet azáltal, hogy a devizahitelekkel rendelkező cégeknek többet kell törleszteniük. Azonban a vállalati devizahitel-állomány hozzávetőleg 4 ezer milliárd forint, valamivel több mint 13 milliárd euró a jelenlegi árfolyamon.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X