szerző:
Máriás Leonárd
Tetszett a cikk?

Testreszabott megoldásokat és több száz milliárdos áldozatvállalást tartalmazó javaslatokat tettek le a bankok a kormány asztalára. A végtörlesztést hagynák kifutni az év végéig, de mérsékelnék a károkat, és egy részt levonhatóvá tennének a bankadóból. A bedőlt hiteleket forintosítanák és jelentős árfolyamkedvezményt adnának az átváltáshoz. A javaslatok között a kamattámogatás kiterjesztése és az eszközkezelő bővítése is szerepel. A fizetőképes adósokat az árfolyamvédelmi program átalakításával segítenék. Trükközni viszont nem lehetne.

A kormány múlt héten felrúgta a bankokkal kötött tűzszünetet, és lehetővé tette, hogy a munkáltatók 7,5 millió forintig adómentesen támogathassák munkavállalóik kedvezményes végtörlesztését, jóllehet, korábban azt ígérte, hogy amíg nem állapodnak meg a bankokkal egy közös javaslatról, addig nem tesz újabb adósmentő lépéseket.

Pedig a hvg.hu információi szerint a pénzintézetek jelentős megoldásokat tartalmazó javaslatcsomagot tettek le a kormány asztalára, és mint az már kiderült, öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra is hajlandók lennének, ha a kormány egyben elfogadná a devizahitelesek megmentésére készült ajánlásaikat.

A bankadóból vonnák a végtörlesztést

A mentőöv kidolgozására rálátó, nevük elhallgatását kérő banki forrásaink szerint a pénzintézetek még abba is beleegyeznének, ha a kedvezményes végtörlesztés a törvényben rögzített határidőig (vagyis december végéig) fennmaradna, viszont azt kérik a kormánytól, hogy a végtörlesztésből eredő károk (a kedvezményes törlesztési árfolyam miatti árfolyamveszteség) egyharmad részét vállalja be az állam. A devizahitelesek mentőcsomagjának ugyanis minden elemében az érintett adósok, a bankok és az állam egyenlő tehervállalására kell épülnie. A bankok azt is szeretnék elérni, hogy az államra eső részt levonhassák az idei bankadóból.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi előrejelzése alapján mintegy 100 milliárd forintos veszteség érheti a bankokat a kedvezményes végtörlesztés miatt. Könnyen lehet azonban, hogy ennél nagyobbat buknak, egyes banki számítások szerint ugyanis akár a 200-300 milliárd forintot is elérheti a veszteség. (És ebben nincs benne a munkáltatóknak adott 7,5 milliós adókedvezmény hatása.)

Kármentés

Információink szerint a devizahiteleseknek kidolgozott mentőcsomag egyik legfontosabb eleme a kedvezményes végtörlesztésből eredő károk mérséklése lenne. A végtörlesztéssel a kormány olyan megoldást választott, hogy épp a fizetőképes hitelesek szállnak ki, az erre nem képes adósok terhei viszont még nőnek is. Ezt az elmúlt két-három hét eseményeit megtapasztalva könnyű belátni: a forint gyengüléséhez a végtörlesztés is hozzájárul, az árfolyama újabb és újabb történelmi mélypontra süllyed, miközben az országkockázati felár nő, ami további gyengüléshez vezet. És így azoknak a devizahiteleseknek a törlesztőrészletei emelkednek, akik nem tudták rendezni tartozásukat.

A bankok veszteségein keresztül az egész gazdaságot súlyosan érinti a végtörlesztés, hiszen a pénzintézetek nem képesek hitelkihelyezéseikkel támogatni a gazdasági növekedést. Nem beszélve arról, hogy valószínűleg a kizárólag a bankok terhére megvalósuló adósmentés is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországot befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a Moody’s.

Matolcsy november elején tűzszünetet ígért
©

A végtörlesztés recessziós hatásaival egyébként olyan komolyan számolnak a bankok, hogy arra figyelmezették a kormányt, ha idén év végén nem zárul le a program, akkor jövőre a 2009-eshez hasonló mértékű gazdasági vissszaesés is bekövetkezhet (akkor 6,7 százalékkal estünk vissza), ami megboríthatja a költségvetést és ellehetetlenítheti az államadósság finanszírozását - hangsúlyozta egy banki szakember.

Úgy tudjuk, emiatt a bankok arról állapodnának meg a kormánnyal, hogy nem hosszabbítja meg a kedvezményes végtörlesztés időtartamát és nem tesz újabb lépéseket, amellyel növelné a kedvezményes végtörlesztéssel okozott károkat. A bankok megoldásának egyik alapelve ugyanis éppen az, hogy nem egyszeri, nagy veszteségeket okozó lépésekkel kell megmenteni a devizaadósokat, hanem időben széthúzva, fokozatosan.

A végtörlesztők számának csökkentése érdekében a bankok azt is szeretnék elérni, hogy a kormány tegye lehetővé a végtörlesztésre jelentkező ügyfelek kérelmeinek elutasítását, ha valami nem lenne rendben a devizahitelt kiváltó hitelükkel vagy nem tudnák időben igazolni, hogy elegendő pénzük van a végtörlesztésre.

Forintosíthatják a bedőlt hiteleket

Értesüléseink szerint a bankok végül mégis megállapodtak abban, hogy támogatják a devizahitelek forintra váltásának ötletét, de csak a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében. Ez tulajdonképpen Surányi György korábbi javaslatának jelentősen módosított megvalósítása lenne, a CIB Bank vezetője ugyanis tavasszal azt javasolta, hogy az összes devizahitelt váltsák át forinthitelre.

A forintosítást kérés nélkül végrehajtanák a bankok, ha az adósok nem jeleznék, hogy nem akarnak élni a lehetőséggel. Egy ilyen lépés, amennyiben a jelenlegi piaci árfolyamon történne, hatalmas árfolyamveszteséget jelentene az adósoknak, hiszen például egy svájci frank alapú hitel esetében a svájci frank jelenleg mintegy 30-40 százalékkal többe kerül annál az árfolyamnál, ahol az adósok többsége felvette devizahitelét. Ennek kompenzálására a bankok több elemet is javasoltak.

Úgy tudjuk, a veszteség egy részét azzal küszöbölné ki a bankok javaslata, hogy Surányi korábbi javaslatának megfelelően a Magyar Nemzeti Bank piacon kívüli művelet keretében biztosítana eurót, aminek köszönhetően a piacinál jóval alacsonyabb árfolyamon jutnának euróhoz a bankok, amiből kifizethetnék az érintett adósok devizahiteleit (svájci frankhitel esetében az euróért először svájci frankot vennének).

A bankok ezen felül az árfolyamveszteség egy további részét is átvállalnák az adósoktól. Arról, hogy pontosan mennyivel csökkentené ez az adósok árfolyamveszteségét, forrásaink nem számoltak be, de azt valószínűsítették, hogy a jelenlegi piaci árfolyamnál akár több tíz százalékkal is alacsonyabb váltási árfolyam is elérhető lenne. Ha a 90 napon túli tartozással bíró adósok számát nézzük, akkor ezzel több mint 100 ezer bedőlt adós terhei csökkenhetnének, illetve így megakadályozható lenne, hogy az árfolyamváltozás miatt tovább növekedjen a tartozásuk.

Kiterjesztenék a kamattámogatást

A bedőlt hitelesek egy részének, akiknek még helyreállítható a törlesztésük, a bankok javaslata segítene, hogy újból elkezdjék fizetni a hiteleiket. Ez információink szerint akár több tízezer bedőlt hitelest is megmenthet, ugyanis a hitelük forintosításával csökkennének a törlesztőrészleteik. Emellett a bankok azzal is csökkentenék a törlesztőrészleteket, hogy rájuk is kiterjeszetenék a kormány által már korábban bejelentett kamattámogatási programot.

©

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány otthonteremtési kamattámogatást ad olyan esetekben, amikor a bajba jutott adósok kisebb lakásba költöznének, vagy olyan vásárlóknak, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt ingatlant akarnak megvásárolni. A kamattámogatás mértéke a bankok javaslata szerint hasonló lenne a már bejelentett konstrukcióhoz. A jelenlegi kamattámogatás 5 évig járhat, az állampapírhozam 50 százalékáról indul, és a futamidő 3. évében 45, a 4. évben 40, majd az 5. évben 35 százalékára csökken.

Viszont trükközni nem lehetne, vagyis az adósok nem játszhatnának arra, hogy nem fizetnek a forintosítás és a kedvezmények érdekében. Úgy tudjuk ugyanis, fékeket is beépítenének a programba, hogy csak azok élhessenek az egyes eszközökkel, akik valóban az adott érintetti körbe tartoznak. Ez a forintosításnál úgy lenne megoldható, hogy csak olyan bedőlt adósok hitelét forintosítanák, akik már a pénzintézetek mentőcsomagjának kidolgozását megelőzően súlyos késedelembe estek. A támogatási programba kerülőkre pedig szigorú szabályok vonatkoznának, és ha újra megcsúsznának a törlesztésekkel, elveszítenék a könnyítéseket.

Bővítenék az eszközkezelőt

A bedőlt hitelesek között azonban még így is bőven lesznek olyanok, akik semmilyen eszközzel nem terelhetők vissza a fizetéshez, ezért a bankok kiterjesztenék az eszközkezelőre jogosult adósok körét is (az erről szóló törvényjavaslat ugyanis olyan szigorú feltételeket támaszt, hogy csak kevesen élhetnek majd a lehetőséggel). Emellett arról is próbálják meggyőzni a kormányt, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok számát a többszörösére kell növelni.

Egy júliusban megjelent kormányhatározat szerint az eszközkezelő 5 ezer lakást vehetne meg 2014 végéig (fontos megjegyezni, az eszközkezelőről szóló törvényjavaslatban már nem szerepel ez a szám). Ez több mint 20 milliárd forintba kerülne az államnak – derült ki abból a jelentésből, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött júliusban, a túlzott hiány-eljárás keretében. Az eszközkezelő által megvásárolt lakások számának emelésével természetesen az állam kiadása is nőne. Úgy tudjuk, a tervek szerint ezt a pénzt a bankok meghiteleznék a kormánynak úgy, hogy hasonló összegben állampapírt vennének az államtól.

Beállnának a bankok az árfolyamvédelem mögé

Információink szerint a bankok nemcsak a bedőlt hitelek tulajdonosainak a megsegítésére, hanem a még törlesztő adósok terheinek enyhítésére is tettek javaslatokat a kormánynak. Ez lényegében az árfolyamvédelmi program kiterjesztése és rugalmasabbá tétele lenne. A bankok szerint minél több fizető adóst arra kell ösztönözni, hogy belépjen a programba. A cél ugyanis az, hogy minél több hitelest megvédjenek az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásaitól.

Hogy vozóbbá tegyék a konstrukciót és kisebbek legyenek a védelmi időszak utáni  terhek, az adósoknak elengednék a gyűjtőszámla kamatát, amit részben lenyelnének a bankok, részben az államnak kellene állnia. Emellett hosszabb idő állna az adósok rendelkezésére, hogy eldöntsék, belépnek-e a programba. A jelenleg hatályos törvény szerint a hitelesek december végéig léphetnek be az árfolyamvédelem alá, és 2014 végéig tarthat a védelem időszaka. Úgy tudjuk, a védelmi időszakot a bankok két évvel kitolnák.

Hogy enyhítsék a bankok kockázatát és az adósok későbbi terheit, a bankok árfolyamsávokat is meghatároznának: az alsó árfolyamsávban a frankhitelek törlesztési árfolyama az eddig is meghatározott 180 forint maradna, azonban ha a piaci árfolyam átütne egy szintet, akkor a rögzített árfolyamot is megemelnék. Amennyiben az árfolyamok változása messze túllépne az eddigi történelmi csúcsokon, az államnak is be kellene szállnia a terhek viselésébe.

Az adósoknak lehetővé tennék azt is, hogy egy összegben visszafizessék a gyűjtőszámla-tartozást. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget az adósok csak a devizahitellel párhuzamosan törleszthetik a védelmi időszak után.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Háromezernél is több rendőr hiányzik az állományból

Háromezernél is több rendőr hiányzik az állományból

Nyereséges a Tesla, de nem az autói miatt

Nyereséges a Tesla, de nem az autói miatt

Ingyenes közvécékereső appot készített egy zuglói középiskolás

Ingyenes közvécékereső appot készített egy zuglói középiskolás