Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Olyan korábbi vezető bírálja most az MNB monetáris politikáját, aki a jegybank volt irányítóival együtt 2012 őszéig mesterségesen magasan tartotta a jegybanki alapkamatot, ezzel több százmilliárd forintnyi kárt okozva az országnak. E súlyos szakmai hibát tetézi, hogy az MNB vezetésében épp Király Júlia volt az, aki még a 7 százalékos mértékről is növelni szerette volna az alapkamatot 2012 áprilisában – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön kiadott közleményében.
Ezzel szemben az új jegybanki vezetés idején a Monetáris Tanács fokozatosan, a globális befektetői környezet alakulását és az ország kockázati megítélését folyamatosan figyelve, 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Mára bebizonyosodott, hogy a pénzpiacok elfogadták az alacsonyabb kamatszintet, a kisebb alapkamat nyomán pedig olcsóbbá váltak a vállalati és lakossági hitelek, s mérséklődtek az államadósság törlesztésének kamatai – fogalmaz az MNB.
Király Júlia idén egy konferencián
Fülöp Máté
A jegybank állítása szerint „Király Júlia és az MNB korábbi irányítói – jelentősen megterhelve a költségvetést – 203 milliárd forintos idei veszteséget terveztek a jegybank számára azzal a szándékkal, hogy hazánk ellen ne szűnhessen meg a túlzottdeficit-eljárás. Ha valóban ekkora vesztességgel zárná az idei évet az MNB, akkor az Európai Unió Magyarországot nem vette volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ez beláthatatlan következményekkel járt volna hazánk külső gazdasági függését, sérülékenységét tekintve.”
Ezzel szemben a közlemény azt állítja, az új jegybanki vezetés – rögzített céljainak veszélyeztetése nélkül – kilenc hónap alatt elérte, hogy idén az MNB eredménye nulla körül alakul, így a költségvetés mentesül a terhek alól – írja az MNB, és kitér arra is, hogy értetlenül áll Király Júliának, mint a K&H Bank Zrt.-t tulajdonló KBC igazgatósági tagjának a Növekedési Hitelprogramra vonatkozó kijelentései előtt. Király Júlia kockázatosnak és aggályosnak értékeli a hitelprogramot, ami az MNB szerint szöges ellentétben áll a K&H Bank vezetőinek eddigi nyilatkozataival. A jegybank ezért felkéri a K&H Bankot, hogy tegye világossá álláspontját a Növekedési Hitelprogramról.
„Elfogadhatatlan, hogy Király Júlia időről időre – például leköszönő jegybanki alelnökként – a hazai és a nemzetközi befektetői közvélemény előtt megalapozatlan kritikát fogalmaz meg a MNB tevékenységéről. Teszi ezt olyan pénzügyesként, aki 2008-ban úgy vélekedett, csak a válság oldalszele érinti hazánkat, s aki olyan szűk rétegnek nevezte a devizahiteleseket, akiket nem szabad megmenteni. A pénzpiacok valós értékítéletét jelzi, hogy 2013 áprilisában, Király Júlia leköszönésének napján a forint árfolyama az euróval szemben erősödött” – fogalmaz a közlemény.
Az isteni kegyelem talán megmenti az MNB programját
Király Júlia a Simor András vezette jegybank alelnöke volt 2007-től 2013-ig, idén áprilisban, az új jegybanki vezetés miatt mondott le, három hónappal mandátuma lejárta előtt. Legutóbb a Magyar Narancs csütörtökön megjelent számában megjelent interjúban bírálta keményen a Matolcsy György vezette jegybankot. Azt állította, a kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb, és úgy fogalmazott ebből borzasztóan nagy tragédia lehet, de „az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti”.
Az interjúban azt is mondta, a program pusztán azon alapul, hogy mivel azt akarják, hogy sikerüljön, így is lesz. Figyelmeztetett, hogy a jegybanki hitelprogramnak költsége van. Az MNB ugyanis nulla százalékon adja a hitelt, miközben a forrásköltsége legalább 3,2 százalék (ez az alapkamat szintje jelenleg, ezt az éves kamatot fizeti a bankoknak az MNB-nél tartott kéthetes kötvények után). Azt, hogy ezt a végén mennyivel kell megszorozni, 700 vagy 2000 milliárddal, attól függ, mennyi ingyen hitelt helyez ki a jegybank (a terv 2000 milliárd forint kihelyezése).
Ez a költség a jegybanknál 10-15 éven keresztül jelentkezik majd, és mivel az MNB veszteségét a költségvetésnek kell megtérítenie, ez komoly költségvetési tétellé nőhet. Király Júlia szerint a kérdés az, hogy a kihelyezett hitelből keletkezik-e annyi többletjövedelem, amiből az államháztartási költséget vissza lehet fizetni. Jelen pillanatban „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt” – fogalmazott. Mindemellett azonban megjegyezte azt is, ha a kiszámíthatóság hosszú távú tapasztalat lesz, akkor visszatér az ország iránti bizalom. Ebben akár a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának is szerepe lehet, és az olcsó hitelek akár bővítő beruházásokként is hasznosulhatnak.
