Lesz mit magyaráznia az Orbán-kormánynak idehaza. Egyelőre a háttérben egyezkedik a kabinet az Európai Unióval energiaügyekben, a hvg.hu által megismert, ezekbe az egyeztetésekbe bepillantást nyújtó levél arról tanúskodik, Orbánék a visszájára fordítanák az emblematikus választási intézkedésüket, a rezsicsökkentést az áram és a gáz esetében.

A lapunk által megismert, május 8-i keltezésű levelet Trócsányi László igazságügyi miniszter küldte az uniós energetikai biztosnak, Miguel Arias Canete-nek.

A levél meglétét az igazságügyi tárca gyakorlatilag elismerte, ám a tartalmáról nem kívánt nyilatkozni (de nem is cáfolta), arra hivatkozva, hogy a „levél egy, a magyar Kormány és az Európai Bizottság között folyamatban lévő, nem nyilvános eljárás része”. Hasonlóan elzárkózó volt az Európai Bizottság is: Canete biztos szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen azzal érvelt a hvg.hu-nak, hogy kötelezettségszegési eljárás van Magyarország ellen, de mivel ez még folyik, nem kommentálják. A bizottság ebben az ügyben folyamatos kapcsolatban van a magyar hatóságokkal.

Mindenesetre a hvg.hu iparági forrásai az elmúlt napokban egymás után erősítették meg a levél tartalmára vonatkozó információinkat.

A visszavonulás lépései

A kormány a Brüsszelnek küldött dokumentumban ezt a három legfontosabb lépést helyezi kilátásba.

1. Átalakítják, háromlépcsőssé teszik a rendszerhasználati díjak (azokon belül átviteli/szállítási és elosztási díj) ármegállapítási rendszerét. (Most az energiahivatal állapítja meg rendeletben a díjakat, bírósági jogorvoslat nincs.)

• Az energiahivatal rendeletet ad ki az elvi szabályokról.
• Az energiahivatal módszertani útmutatót ad ki. Ez lényegében magyarázata lesz az elvi szabályokat tartalmazó rendeletnek, és azt a célt szolgálja, hogy az energiaszolgáltatók az egyedi határozatot ellenőrizhessék.
• Az energiahivatal határozatban állapítja meg a konkrét árat ezen rendszerhasználati díjaknál, és ezt a határozatot bíróságon meg lehet majd támadni, ha az energiaszolgáltató cég vitatja.

2. A levél kilátásba helyezi, hogy a kormány megszünteti azt a mostani helyzetet, hogy van figyelembe nem vehető költség. Brüsszelnek az az egyik fő kifogása, hogy most nem költségalapú az elszámolás a cégekre erőltetett állami árképzésében. Bár explicite nincs megnevezve, hogy minek a kiiktatását lengeti be a kormány, most az el nem számolható tételek között a legszembetűnőbb a közműadó: csak ez évente több tízmilliárd forintot vesz el az energiaszolgáltatóktól és folyat be az államkasszába. (De kisebb tételek is vannak, mint például a tranzakciós adó és az energetikai különadó.) Magyarán: kilátásba helyezik ezeknek a megszüntetését, esetleg elszámolhatóvá tételét (a végeredmény ugyanaz), azonban az ütemezésről a költségvetésért felelős nemzetgazdasági tárca és az energiaügyben illetékes szaktárca, a fejlesztési minisztérium egyeztet.

3. A levél szól arról is, hogy az egyetemes szolgáltatásnál (praktikusan főként a lakossági ügyfeleknél) a rendszerhasználati díjak a rezsicsökkentés miatt most olyan nyomottak , hogy nemcsak profitot nem tudnak termelni a szolgáltatók, de a díjak legfeljebb 0 százalékos tőkemegtérülést biztosítanak. Ezért módosítják a rendszerhasználati díjak megállapítási rendszerét a fenti módon, és a le nem vonható költségtételeket kiiktatják. Ezeknek az eredője lehet az, hogy megemelkedik a tőkemegtérülés. Ha pedig ez nő, akkor a gáz- és áramárnak is emelkednie kell.

A levélben nem ígér konkrét időpontot az Orbán-kormány ezeknek az intézkedéseknek a megtételére, de a megfogalmazás és az EU-val való tárgyalás arra utal, hogy nem évek múlva lépné meg ezeket, hanem a közelebbi jövőben. (Csak a közműadó kivezetésénél van utalás a fokozatosságra.) A hvg.hu-hoz eljutott kormányzati információk erre rímelnek: azon törik a fejüket az apparátusban, hogyan kommunikálják idehaza a rezsiharc feladását.

Két eljárás van folyamatban ellenünk, ezek összeérnek

Magyarországgal szemben az EU idén március elején kötelezettségszegési eljárást indított. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a magyar energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal) az uniós előírások ellenére nem működik függetlenül, illetve, hogy az energetikai szolgáltatók nem élhettek az őket megillető jogokkal, például a bírósági felülvizsgálat lehetőségével, de a tarifarendszer is problémás lehet. A Trócsányi által szignált levél az emiatt Brüsszel és Budapest között zajló egyeztetés része lehet.

Márciusban Budapesten járt az uniós energetikai igazgatóság egyik munkatársa, aki azt jelezte, hogy Brüsszelben a kötelezettségszegési eljárás mellett jogsértési vizsgálat is folyik a rezsicsökkentés miatt. Azt is mondta, hogy Budapest nem sok jóra számíthat.

Az Orbán-kormány a mostani bajt a két évvel ezelőtti akcióival húzta magára. 2013 március közepén Orbán Viktor felállt a parlamentben, és azt mondta: "A bíróság döntése botrányos. Maga a botrány." A napirend előtti felszólalás azt a Fővárosi Törvényszék közigazgatási bírósága által hozott ítéletet minősítette, amivel a bíróság a gázszolgáltatóknak adott igazat. Mégpedig abban a kérdésben nyertek első körben az energiaszolgáltatók, hogy a lakossági számláikban elszámolhatják-e például a tranzakciós illetéket, a közműadót és a Robin Hood-adóként emlegetett energetikai különadót emelését.

Az elsőfokú ítéletre ekkorra már meg is volt a kormány válasza: a pervesztes energiahivataltól elvették az ügyben az illetékességi jogosítványokat, a közigazgatási bíróság illetékességének megszüntetésére benyújtottak egy törvényjavaslatot, magyarán, nem fellebbezhettek az energiacégek az állam által megszabott díjak miatt. Egyenesen törvénybe foglalták a rezsicsökkentést, így utat nyitva annak, hogy további két lépésben végigerőszakolják a rendszeren a gáz-, az áram-, a víz-, a csatorna-, a szemét- és a kéményseprési díj csökkentését. (A kötelezettségszegési eljárás és a másik uniós vizsgálat is a gázra és az áramra vonatkozik, azért, mert azoknál van uniós szabályozás, a vízre, szemétszállításra, kéményseprésre nincs.)

Amit Orbánék most belengettek, az tehát voltaképpen visszatérés a 2013 előtti, bizonyos értelemben a 2010 előtti állapothoz.

Gáz-ár-e-me-lés – vagy újabb időhúzó játszma

A tőkemegtérülési ráta a gáz és az áram fogyasztói árának csak az egyik tényezője. A másik az „anyag” (földgáz, villamos energia) beszerzési ára. A tőkemegtérülést engednék emelkedni a levélben foglaltak miatt. A másik komponensnél a gáz piaci ára is felfelé tart. Ebből aligha sülhet más ki, mint hogy a gáz és az áram ára is drágulási nyomás alá kerül.

Orbán persze időhúzó játszmába kezdhet. Akkor halogathatja csak a – politikai öngyilkossággal is felérő – áremelést, ha az energiatermelő (például az állami tulajdonú MVM) vagy a szintén állami tulajdonú közműszolgáltató (Első Nemzeti Közműszolgáltató – ENKSZ) torkán lenyomja a rendszerben folyamatosan keletkező veszteségeket. Ezt azonban csak záros határideig lehet folytatni, mert az EU-tagság miatt a veszteségbe forduló cégek állami dotációja tilos.

Ha az egész költségelszámolási rendszert, illetve a szolgáltatókat harmadik éve hátrányosan érintő passzusokat kiveszik a rendszerből, akkor az is könnyen elképzelhető – ahogyan azt korábban megírtuk –, hogy a jogosítványukat visszaadó szolgáltatók (mint az E.On, a GDF Suez, a Telekom a gázpiacon és az ELmű-ÉMÁSZ az árampiacon) dönthetnek mégis úgy, hogy nekik e módosításokkal már megéri a lakossági szolgáltatási szektorban maradni, és kérnék vissza az ügyfeleiket. (Ráadásul a Tigáz kivárt, a lakossági ügyfeleit továbbra is kiszolgálja, ez a stratégiája bejönni látszik.)

Ez azonban már nemcsak a rezsiharc, de az orbáni álomként dédelgetett és táplált nemzeti közműszolgáltató cég szárnyalásának is a végét jelentené.